Kivitelezési elemzés
a VÁTI KFT. által a Worldinvest Zrt. megbízásából készített
telepítési tanulmányterv és környezeti hatásvizsgálat kapcsán
Építési terület megközelítése
A tanulmány részletesen nem tér ki tágabb összefüggésekben az útvonalakra. A teljes építési forgalmat a Fekete út - Fazekas utca útvonallal feltételezi, ill. ezeken túl a Kálvária utcát és Tanoda teret vizsgálja légszennyezési és zajvédelmi szempontból a létesítés alatt. A Fekete út- Kálvária utca összekötést elveti a szűk (5m) szelvény miatt.
Ugyanakkor a nagyobb szerelvények szempontjából nem vizsgálja ezeknek az utcáknak az űrszelvényét (pl. a Fazekas utca egyirányú-, Tanoda tér Piarista rendház melletti szakasza). Továbbá a tanulmány nem tér ki a csomópontok, kereszteződések geometriai adottságaira, valamint az útpályák teherbírására, emelkedésére.
Nyergesvontató fordulási helyigénye a Kálvária utca – Fazekas utca sarkán (a képen jól látszik, hogy a csomópontban a forgalom egyirányúsításán túl a forduláshoz a járdák igénybevételére is szükség lenne a Fazekas Utcai Iskola mellett.)
Nyergesvontató a Fazekas utca egyirányú szakaszán
Amennyiben tanulmány ’A’ megközelítési verzióját (Kőporoson keresztül) a Fekete úti leágazás űrszelvénye miatt elvetjük, tehergépjárművekkel, munkagépekkel jelenleg az egyetlen reális megközelítési irány a Május 1 út – Keszthelyi u. - Rákóczi u. – Hősök tere felől, a kőkapun keresztül biztosítható. A teljes építési forgalom terhe gyakorlatilag az egész városra hatással lenne, mert a különböző szállítási irányok miatt nem csak az autópálya felé járnának a kamionok, hanem a körforgalom felé is.
Keszthelyi utca - jelenleg tehergépkocsival behajtani tilos.
A Keszthelyi utca folytatásában a Rákóczi utca ívelt részén (volt zsinagóga mellett) a hosszú szerelvények mozgatása csak a forgalom akadályozásával oldható meg, ill. a parkolás teljes tiltásával, hogy a kétirányú teherforgalom biztosítható legyen. Itt fontos megjegyezni, hogy a Rákóczi utca érintett útszakasza komoly emelkedéssel is rendelkezik, amire a terhelt szerelvények nem tudnak lendületből felhajtani, ezért gyakorlatilag „gyorsítva” kell leküzdeniük az emelkedőt, ami a létező legnagyobb lehetséges kibocsátással fog járni. Ez számszerűsítve 80-150 literes gázolajfogyasztást (100 km-re vetítve) jelent az adott útszakaszon (mindez kórház és iskola mellett). Itt valószínűsíthető a legnagyobb légszennyezés és zajterhelés a tanulmány által megnevezett - Kőkapu és munkaterület közötti - szakasz mellett.
Rákóczi utca emelkedő szakasza
A kőkapun belüli szakasz:
A kaput biztosan bontani kellene, mert nagyobb szerelvények nem férnek át rajta. A munkaterület zsákutca jellege vagy kétirányú forgalomra elegendő szélességű megközelítési utat igényelne, aminek a vége engedi a visszafordulást a nagy szerelvényeknek is. Vagy olyan egyirányút, ahol van lehetőség pár kamion félreállítására (oldalsó parkolóhely), amíg a bejövők elhaladnak mellettük és az egyirányú út felszabadul. Mivel a kőkapunál még bontás után is kialakulna egy szűk keresztmetszet, ezért az egyirányú út kialakítása a reálisabb, ami helyenként ki lenne szélesítve. Ebben az esetben fajlagosan tovább tartózkodna egy kamion a területen, tehát tovább tartana a zaj és légszennyezése, ill. ez a szituáció folyamatos forgalomirányítást igényel.
Kőkapun belüli védett közpark
Ez az útszakasz sem méretében, sem teherbírásában nem alkalmas a teherforgalom bonyolítására, így azt erre elő kell készíteni. A szélesítés miatt fakivágások, a játszótér felőli támfal megerősítése, vagy a domboldal alsó részének az átalakítása (meredekebb alsó rész, rézsű-megerősítés…) várható. Mivel az útszakasz jelenlegi mérete maximálisan ki lenne használva, ezért ott munkabiztonságilag civil forgalom már biztosan nem lenne lehetséges, tehát nagy valószínűséggel ideiglenes kerítéssel elzárt területté válna. Ezzel a kivitelezés ideje alatt megszűnik a civil forgalom a Fazekas utca felől.
Fontos azzal is számolni, hogy ez a „zsákutca jelleg” gyakorlatilag duplázza a forgalmat (egészen a Keszthelyi utcától kezdődően), hiszen nem egyszerű áthaladásról van szó, hanem egyszer oda-, majd ugyanezen az útvonalon visszairányuló forgalomról. Ezzel a ténnyel hellyel-közzel a tanulmány is számolt, de a – később részletezett - mennyiségi tévedések jelentősége pont ezen ok miatt hatványozott.
A munkaterület:
A munkaterületen biztosítani szükséges a teherforgalom visszafordulásának a lehetőségét. A hosszú szerelvények jelentős méretű (>32 m átm.) fordulókört igényelnek, amelynek biztosítása a kivitelezés szempontjából elengedhetetlen. Az épület (munkagödör) megkerülése akkor lenne biztosítható egy nyomvonalon, ha az épület homlokzati síkjától legalább 2 m-re (1 m-en belül állványozás, munkavégzés várható) kezdődik az útpálya és legalább 4 m széles, a fordulóknál 15-16 m-es kialakított sugárral. A tervek alapján (a sziklák felőli szintkülönbség és növényzet miatt) ez nem biztosítható, így nem marad más választás, mint a meglévő lóistálló és a szálloda közti összekötő rész építésének későbbi ütemezése. Így biztosítható a két épület között a forgalom átvezetése, majd a tópart felé fordulva a sétányt (vagy a sétány és a lovarda közötti területet) igénybe véve a teherforgalom megfordítása. Ebből viszont az következik, hogy az ettől hátrébb lévő épületrészhez már csak a szerelvényekkel tolatva lehetséges odajutni, amivel ismét csak jelentősen nagyobb zaj és légszennyezés jár, valamint lassítja a kivitelezést. Ha a meglévő műemléképület mellett a 40 tonnás szerelvényekkel a 2 m védőtávolság kevésnek bizonyul (szerkezeti okokból), akkor tovább tolódik a sétány felé az út. Ezen felül a tanulmány 350 m zajvédelmi fallal is számol a tó felé, ami szintén tovább szűkíti a teret.
A gyakorlatban az összes építési forgalomra kialakított út zúzottköves kialakítású szokott lenni az ideiglenes jellege miatt. Ez száraz időszakban jelentős porterhelést jelent a környezetnek, míg locsolással, vagy csapadékos időben megnövekszik a sárfelhordás a környező utcákban, ami száradás után ott jelent majd extra porterhelést.
Ilyen szűk területen zajló kivitelezésekkor mindig probléma a területre történő beléptetés. Ilyenkor ellenőrzik az érkezők jogosultságát, szállítóleveleiket, stb.. Ezen vizsgálatok komoly torlódásokat okozhatnak munkakezdéskor és záráskor még körültekintő szervezés esetén is (pl. a kamionforgalom tiltása a személyforgalom idejére). A torlódás hatással lehet a Fazekas utca forgalmára is, ami hamar visszatorlódik a Május 1 útig is, különös tekintettel arra, hogy a munkakezdés egybeesik az iskolakezdéssel is. A környező utcákban nincs hely az építésterületi belépésre várakozók (10-20 autó egymás mögött) parkoltatására. Nagyobb beruházásoknál ilyen esetekben megszokott egy távolabbi várakozóhely kijelölése, ahonnan csak a biztonsági szolgálat engedélyével indítható jármű az építési területre, ahol aztán beléptetés nélkül behajthat. Erre alkalmas várakozóhely a lehetséges útvonalak és a városszövet ismeretében nem biztosított.
A fent részletezett problémák nagy része a másik (A jelű) útvonalon - kőporos felől - is adott, ráadásul ott a növényzet jelentős ritkítása és teljesen új útszakasz kialakítása lenne a kivitelezés megkezdésének feltétele.
Építési forgalom
A kivitelezés volumenéből adódóan a létező legnagyobb terhelések fogják igénybe venni a területet és a megközelítési útvonalakat, ahol ehhez mérten a legnagyobb károsanyag kibocsátású járművek fognak közlekedni.
Egy átlagos zöld- vagy barnamezős kivitelezéshez képest növeli az anyagmozgatás intenzitását, hogy helyszíni anyagdeponálásra egyáltalán nem lehet számolni a helyszűke miatt, így az olyan anyagokat, mint pl. a humusz - ami általában csak deponálva van az építés során, majd a végén szétterítve -, el kell szállítani (a városon keresztül), majd a kivitelezés végén visszahozni.
Előkészületek: A meglévő épületek bontása, a fakivágások (a lóistálló udvarán) és a terület előkészítése (lehumuszolás, lavírsík kialakítás), közlekedési utak, felvonulási terület kialakítása már jelentős anyagmozgatást eredményez. (1000-2000 m3 kiszállítást, és legalább 1000-1500 m3 beszállítást) Ez 15 m3-es nyergesvontatóval 200 fordulót jelent.
Földkiemelés: A mélygarázs építésénél nem ismert az alapozási-, munkagödör megtámasztási technológia. Résfalazás vagy szádolás jöhet szóba, de mindkét esetben felmerül, hogy a szerkezet alapterületéhez képest a bruttó síkok 0,5-1 m-el kijjebb vannak, így a kitermelésnél ezekkel a számokkal is számolni kell (ez kb. +450 m2-es terület) További fontos tényező, hogy 1 m3 tömör föld kitermelése a „lazulási tényező” miatt 1,6X-os szállítási mennyiséget eredményez. Az alapozásnál a fenéklemezét a tó közelsége miatt felúszás ellen méretezni kell, ez a vízszint alapján kb. 2,0 m-es lemezvastagságot feltételez.
A földkiemelés mennyisége a bruttó alapterület + 450 m2 9,6 m-es mélységgel - 1,6-szoros lazulási szorzóval - 98.150 m3 (ld. 2. melléklet). A tanulmányban lévő beépítési tervben 87.574 m3 , a hatásvizsgálatban 112.500 m3 szerepel, azaz nagyságrendileg ugyanaz. Egy 4 tengelyes tehergépkocsi szállítási kapacitása max. 15 m3, így a számított kitermelés 6543 fordulót jelent.
A tanulmányban jegyzett napi 2-4 tgk-val számolva, egy kiszállításra a munkaterületi indulástól a lerakóig, lebillentéssel majd visszatéréssel csak 40 percet feltételezve, 8 órás munkanapon megállás nélkül (amit a tachográf, ill. a vonatkozó jogszabály nem enged) max. 12 forduló/tgk. Ez kiszállított mennyiségre számolva 4tgkX12fordulóX15m3/forduló=720 m3/nap, ami csak a földmunkára 120 munkanapos, azaz közel féléves kitermelési időt jelentene.
Szerkezetépítés: A zsaluanyagok szállítása min. 15 kamion oda-vissza. Kb. 24.000 m3 (ld. 2. melléklet) beton épül, ami 3027 forduló a mixereknek és ehhez jönnek még a betonpumpák. 3390 tonna betonacél, ami min. 170 db nyerges kamion. A területen minimum 2 db toronydarura lesz szükség legalább 1 évig (a szerkezetépítés időtartamára).
Magasépítészeti építőanyagok: Egyéb falazó anyagok szállítása 80 kamion, tető és egyéb acélszerkezetek (aula fölötti rész, kupola), plusz a fedés anyaga min. 20 nyerges kamion. Az egyéb rétegrendekbe épülő anyagok (ld. 2. melléklet) 364 forduló kamiont jelentenek. A szerkezetépítéssel időben átfedéssel kezdődnének a szakipari munkák is, úgy az első pontokban felsorolt szállítások mellé kb. a 10. hónaptól már elkezdődik a szakipari munkákhoz szükséges anyagok szállítása is.
Térburkolatok, zöldtető: A teljes telekterületre számolva (leszámítva az üveges részeket és a meglévő épületet) a zöldtetővel együtt 14.494 m2 területen kb. 50 cm-es humuszréteggel számolva 7247 m3 további 483 db nyergesvontató-fordulót jelent.
A kivitelezés során kb. 2500-3000 m3 kommunális hulladék keletkezése és elszállítása várható, ugyanis az építőanyagok nagy része már előre csomagolt kiszerelésű, ez további 200 forduló kamiont jelent.
A kivitelezők személyforgalma, kisteherautók, szerszámszállítások, kiszolgálók (büfé, biztonsági szolgálat, hatóságok, munkavédelmi felügyelet, stb.) legalább napi átlag 50 autós forgalmat jelent, ami gyakran többet is fordul egy nap.
Az alábbi összehasonlító táblázatban látszanak a tanulmányban szereplő adatok és a jelenleg számolt mennyiségek. (a nem ellenőrzött tételeket ugyanakkorára véve):
| Tanulmány | Számított | ||
|
Járműigény (db) | Járműigény (db) | |
| Kitermelt föld elszállítás | 1200 | 6543 | |
| Alapanyagok (ágyazat, beton) | 600 | 3212 | |
| Magasépítészeti építőanyagok | 350 | 464 | |
| Térburkolatok (ágyazat és térburkolat) | 100 | 483 | |
| Gépészet | 75 | 75 | |
| Egyéb technológiai elemek | 50 | 50 | |
| Berendezési tárgyak | 100 | 100 | |
| Összesen | 2475 | 10927 |
A beszállítás idejére vetítve (amit a tanulmány szintén jelentősen alulbecsülve 180 napban ad meg) a tanulmány szerinti várható napi járműszám - kétirányú forgalom esetén - 28 db -, a jelenleg számított alapján 121 db tehergépkocsi forgalmat jelent.
Összegezve a fentiek alapján a tanulmányban nagyságrendekkel alul van becsülve a kivitelezéssel generált teherforgalom, amely a létesítés alatti zaj- és légszennyezési vizsgálatok alapját képezi, így megkérdőjelezhető ezeknek a vizsgálatoknak is a végeredménye és hitelessége.
Felvonulási terület helyigénye
Felvonulási építmények: A management részére 5-6 konténer biztosítása szükséges (tárgyaló, irodák, üzemi étkező), a mobil illemhelyek száma - 6 fő/egységgel számolva - 10 és 20 darab között lesz. Az alvállalkozói felvonulási konténerek száma 30-40 db közé tehető. Egy konténer alapterülete 6m x 2,5m. A felvonulási hely szűke miatt egymásra épített konténerbázis kialakítása lenne szükséges, a konténerek alapterülete két szinten min. 400 m2-t fog elfoglalni. A konténereket a belső ideiglenes útról megközelíthető helyre szükséges telepíteni olyan elhelyezéssel, hogy a biztonságos használatához további kb. 400 m2-re védőterületre lesz szükség. A telken belül a munkagödörtől a tó felé eső terület jöhet számításba, így a védőtávolságok miatt kiszorulhat a közlekedési út és a zajvédelmi fal a sétányra.
Deponálás: A területen minimális hely marad az építőanyagok, zsaluzatok deponálására. Főleg a szerkezetépítés időszakában egy-egy 2-300 m2-es összefüggő szakasz jöhet számításba, ami a 6000 m2 alapterületű szerkezethez képest nagyon kevés. Ez tovább generálja a teherforgalmat, hiszen az építőanyagokat kisebb mennyiségben gyakrabban szükséges beszállítani.
Parkolás: A kivitelezők parkolása a fentiek alapján megoldhatatlan telken belül. A meglévő és a tervezett épület területe + a mobilkonténeres irodák, minimális raktárfelület + a belső közlekedési út elfoglalja az egész területet. A kaputól az építkezésig tartó út mentén a teherforgalom szakaszonkénti kétirányúsítása miatt nem lenne lehetőség parkolni, így alternatív megoldásként külső parkoló használata jöhet számításba. Ez egyértelműen duplázza a kisautós forgalmat, mert reggel beviszi a járat a dolgozókat és a szerszámokat, visszamegy a külső parkolóba, majd délután újra értük megy és elhozza őket. Ez az adott útszakaszon naponta 4 forduló a 2 helyett, de ha napközben is szükséges elhagyni a területet, akkor ez további forgalomgenerálást jelent.
Közművek
A területen az összes közmű fejlesztése szükséges a szálloda igényeinek kiszolgálásához.
Villamosenergia: Vélhetően 20kV-os hálózat kiépítése lenne szükséges, a szállodának egy saját transzformátor állomással. A távvezeték építése mindkét irányból problémás. Az erdő felől a növényzet ritkítását igényelné, a Hősök tere felől komoly átépítést, aminek a kivitelezése szintén ezt városrészt terhelné.
Vezetékes gáz: Földvezetéken történne a betáplálása, amihez komoly alépítményi munkák társulnának a városban (útfelbontások, forgalomkorlátozások, kivitelezési időtartam növekedése).
Vízellátás: Szintén felszín alatti vezetéken keresztük, a legközelebbi megfelelő gerincvezeték távol van, így a gázhoz hasonló útfelbontásokat, vezetékcseréket, felbővítéseket eredményezne.
Csatorna: az ingatlanon áthaladó csatornának a nyomvonalát a tervezett épület elhelyezése miatt módosítani szükséges. Ez azt jelenti, hogy a lóistállótól a tópart irányába a közterületen is komoly földmunkára van szükség, hogy új nyomvonalat lehessen kialakítani a – jelenleg a telek közepén húzódó – 300-as beton csatornának.
Gyengeáram: a mobil kapcsolatok sebessége vélhetően nem elegendő egy ilyen volumenű létesítmény részére, szükséges az optikai kábelek kiépítése, ami szintén föld alatti védőcsövekben oldható csak meg és a korábbiakhoz hasonló problémákat okozna a városban.
A közművek kiépítése érinteni fogja a tóparti sétányt, a belvárost (többnyire a Fazekas utcát), ahol hosszabb idejű forgalmi korlátozásokra lesz szükség. Ezen felül számolni kell a jövőbeni hibák lehetőségével is (pl. csőtörés), amely a városrészt a későbbi időkben is terhelheti. A kivitelezések alatt jelentős forgalmi káosz alakulhat ki az amúgy is leterhelt városrészben, ill. a tó körbejárhatósága is elbizonytalanodna a kivitelezés idejére.
A kivitelezés átfutási ideje
A hasonló méretű beruházások átfutási ideje a tapasztalatok alapján min. 24 hónap, amit tovább rontanak a megközelítési problémák, amelyek elsősorban a szerkezetépítési és a szakipari munkákat jelentősen meghosszabbítják. Szintén növeli a kivitelezés átfutási idejét a környezetvédelmi okokból adódó rövidebb napi munkavégzés. A közművek csaknem teljes hiánya, ill. áthelyezése szintén jelentős késedelmet produkál. Az átfutási idő számításnál figyelembe kell venni, hogy a terület közművesítése megkerülhetetlen: ha együtt is készül a szállodával, akkor a közlekedést lehetetleníti el és azzal okoz késedelmet, ha pedig előbb azt kivitelezik és csak utána építenének, akkor a kivitelezési idők összeadódnak. (Az erősáram kiépítése a kivitelezéshez is nélkülözhetetlen [darukhoz, világításhoz, felvonulási épületekhez], a kiváltása nagy teljesítményű aggregátorokkal lenne biztosítható, ami további jelentős környezetterhelést okoz - belső égésű motorral, hatalmas zajterheléssel és légszennyezéssel.) A közművesítés hónapokig elhúzódhat, a szállodaépítés min. 2 év, azaz összességében csaknem 3 évvel lehet számolni.
A tanulmány a létesítésre 1 évvel számol és ezt tekinti a hatásvizsgálatok alapjának. A téves kiinduló adatokra jó példa a létesítés alatti zajterhelés elemzése, ahol a megengedett határértékek különböznek a kivitelezés időtartamától függően.
A fenti táblázatban látszik, hogy oktatási létesítményeknél 1 hónaptól – 1 évig terjedő kivitelezési időszakban 60 db a határérték, 1 év felett 55 db. A tanulmány a gimnázium területére 55,7 db zajterhelést számol (annak tükrében, hogy a tanulmány a várhatónál nagyságrendekkel kisebb teherforgalmat feltételez, vélhetően jóval nagyobb érték lesz), ami viszont már nem felel meg a kalkulált 2 éves kivitelezési időtartamnál. A szintkülönbség és a sziklák miatt itt zajvédő fal létesítése nem megoldás, így az oktatási tevékenységre az építkezés jelentős zavaró tényező lehet 2 éven keresztül.
Ugyanezen rosszul meghatározott kiindulási adatok miatt szükséges a szállópor-, szénmonoxid- nitrogén-oxid, el nem égett szénhidrogén koncentráció számítások felülvizsgálata különös tekintettel a gimnázium területére.
Mellékletek:
Tervek:
Számítások:
Szerkezet:
Munkagödör megtámasztása: résfalazást feltételezünk. A munkagödör mélysége ~ 9,6 m, ebben az esetben a résfal mélysége 11,6 m.
A pinceszint kerülete: 453 m
Földkivétel: (5.940 + 450) m² * 9,6 m = 61.344 m³ Elszállítási mennyiség 1,6 * 54.315 m³= 98.150 m³
Szállítás: 98.150 / 15 = 6543 forduló földelszállítás
Betonszerkezetek:
alaplemez feltételezett vastagsága: 200 cm (felúszás ellen méretezve)
5940 m² * 2,0 m = 11.880 m³
-2 szint feletti födém (átlag 30 cm vastagsággal számolva)
5940 m² * 0,3 m = 1782 m³
-1 szint feletti födém (átlag 30 cm vastagsággal számolva)
5940 m² * 0,3 m = 1782 m³
pince külső falszerkezete (átlag 45 cm résfal vastagsággal, 11,6 m mélységgel számolva)
5255 m² * 0,45 m= 2365 m³
Pince pillérek, merevítőfalak: (2 * 110 db pillér 40*40 cm + 2* 150 m 40 cm vtg. merevítőfal, összesen 7 m belmagasság)
246 m³ + 840 m³ = 1086 m³
Földszint feletti födém (átlag 30 cm vastagsággal számolva): 4826+2460 m²
7466 m² * 0,3 m = 2240 m³
Földszint pillérek, merevítőfalak: (100 db pillér 40*40 cm + 150 m 30 cm vtg. merevítőfal, 4,5 m belmagasság)
72 m³ + 203 m³ = 275 m³
1. emelet feletti födém (átlag 30 cm vastagsággal számolva) 3435 m²
3435 m² * 0,3 = 1030 m³
1. emelet pillérek, merevítőfalak, korlát mellvédek (60 db pillér 40*40 cm + 130 m 20 cm vtg. merevítőfal, 3,3 m belmagasság, 1m magas 20 cm vtg mellvédfal 210 m kerülettel)
32 + 86 + 42 = 160 m³
2. emelet feletti födém (átlag 30 cm vastagsággal számolva) 2574 m²
2574 m² * 0,3 = 772 m³
2. emelet pillérek, merevítőfalak, korlát mellvédek (50 db pillér 40*40 cm + 100 m 20 cm vtg. merevítőfal, 3,3 m belmagasság, 1m magas 20 cm vtg mellvédfal 190 m kerülettel)
26 + 66 + 38 = 130 m³
3. emelet feletti födém (átlag 30 cm vastagsággal számolva) 2005 m²
2005 m² * 0,3 = 602 m³
3. emelet pillérek, merevítőfalak, korlát mellvédek (40 db pillér 40*40 cm + 80 m 20 cm vtg. merevítőfal, 3,3 m belmagasság, 1m magas 20 cm vtg mellvédfal 170 m kerülettel)
21 + 53 + 34 = 108 m³
Betonszerkezet összesen: 24.212 m³
Szállítás: 24.212 / 8 = 3027 forduló betonmixer
Betonacél: 0,14 t/m³ * 24.212 m³ = 3390 t
Szállítás: 3390 / 20 = 170 forduló nyerges kamion
Magasépítészeti építőanyagok:
Belső falak:
összes terület: 4.000 m² ( 30 cm vastagsággal számolva)
4000 *0,3 =1200 m³
Szállítás: 1200 / 15 = 80 forduló nyerges kamion
Egyéb rétegrendbe épülő anyagok:
összes terület: 26.420 m² (belső padló + mennyezeti rétegrendek 10+5 cm-rel számolva)
26.420 m² * 0,15 = 3963 m³
összes falfelület: ~ 30.000 m² (5 cm-rel számolva)
30.000 m² * 0,05 = 1500 m³
Szállítás: 5436 / 15 = 364 forduló nyerges kamion
Térburkolatok, zöldtető:
A teljes telekterület – meglévő épület és üvegtető: 14.494 m2
50 cm-es humuszréteggel számolva:
14.494 x 0,5 = 7247 m3
Szállítás: 7247 / 15 = 483 forduló nyerges kamion
Tata, 2021. február 1.
Schenk Attila
okl. építészmérnök
Oravecz Tamás
ügyvezető
ORABAU Építési Kft.
(23 éve vasbeton-szerkezetek
építésével foglalkozó kivitelező)