Természetvédelmi elemzés I.

2. Az érintett Natura 2000 terület

2.1. Tatai Öreg-tó Különleges Madárvédelmi Terület HUDI 10006

A beruházás helyszíne nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhely, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, tehát nem csak hazai szinten, de nemzetközileg is számontartott, védett és veszélyeztetett terület, továbbá közvetlenül szomszédos a Tatai Öreg-tó Különleges Madárvédelmi Területtel.

Több kiindulási hiba, szakmai szemléleti hiányosság, tények figyelmen kívül hagyása torzítja a hatásbecslést. A luxusszálloda-fejlesztés egy különleges helyzetű, már jelen állapotban is nem csak védett, de – és ezt hangsúlyozni kell –, veszélyeztetett madárvédelmi területen valósulna meg.

A tanulmány készítője nem vizsgálta megfelelően a védelem tárgyát képező madárvédelmi területet, annak veszélyeztetettségéről még csak említést sem tesz, így nem is juthatott helyes következtetésre.

A tanulmány készítője nem vizsgál folyamatokat, statikus helyzetből indul ki.

A tanulmány készítője 55 referencia munkát sorol fel, amelyek között nemzetközi jelentőségű, vízimadár élőhely védelmét szolgáló, tömeges madárvonulással jellemezhető Natura 2000 terület nem szerepel. 

A tanulmány készítője madárvédelmi tapasztalatot nem igazol (szakmai körben közismerten kiváló botanikus). Nem jelöl meg madárvédelmi területen tapasztalatokat felmutató szakértőt. Szakirodalmat használ, de konzultánsról, konzultációról nem tesz említést. Tatán és Komárom-Esztergom megyében nemzetközileg is elismert vadlúd, vízimadár, vonulás kutató, madárvédelemben jártas szakértők vannak.

Egy Natura 2000 madárvédelmi terület hatásbecslésének szakmai kiindulópontja döntő jelentőségű, legyen az a madárvédelmi terület bármilyen földrajzi fekvésű.
Esetünkben a madárvédelmi területet egy több, mint húszezres lélekszámú város lópatkó formában öleli körül. Ezt a tényt még csak meg sem említi a hatáselemzés. Alig esik szó a tápláló vizek eredetéről, a partvonal, területhasználat kérdéseiről.

Egy emberi lakóterületektől távoli térségben is kihívás a tömegesen előforduló madarak védelme. Különös alaposságot feltételez egy hatásbecslés, és annak alapján a megőrzés, védelem az ország egyik legnagyobb lakósűrűségű régiójának húszezres városában, ott, ahol már több ezer éve, a város kialakulást is megelőzve, de szokásukat máig megtartva gyülekeznek a vízimadarak ősztől tavaszig. Mátyás király összegyűjtött levelezésben – tatai tartózkodása során írt / diktált soraiban – is utal az érintett tavon előforduló madártömegek, sőt a pelikánok jelenlétére.

Madárvédelmi terület vizsgálatakor minden esetben figyelembe kell venni a madarak biológiai, viselkedésökológiai sajátosságait. A madarak fajlagos idegsejtsűrűsége akkora, mint a főemlősöké. Ezt a gyakorlatban több közismereti tény is igazolja. Ilyen a nagyfokú mobilitás, kiváló repülés, embereken is túltevő tájékozódási képesség, bravúros manőverezés, leleményes táplálékkeresés, együttműködés, rituális udvarlás, művészi fészeképítés, széles hangtartományokat, változatos hangokat, dallamokat  magába foglaló kommunikációt szolgáló ének és hangadás stb. Ezek a képességek környezet-érzékenységgel párosulnak.

A különösen érzékenyek madarak, az egy területre tömörülő tömeges állományuk és a területeik védelme speciális figyelmet és eljárást kíván. Máshogyan fogalmazva: megítélésük fokozott körültekintést, elővigyázatosságot igényel a hatáselemzőktől is. A területet madarai nem sziklaalakzatok, nem is mohapárnák, növények, amelyek szintén nagyon is érzékenyek lehetnek, de nem rebbennek fel, nem állnak odább, csak lassan, állva pusztulnak el, ha területüket mi emberek, túlhasználjuk. A madarak, a vándorok gyors reagálásúak.

A madarak egyéni és csoportos viselkedése bonyolult, összetett, nehezen kiszámítható. Vagy sokszor nagyon is egyszerű. Ha zavarást szenvednek el tovább állnak, otthagyják a területet és ezzel még nagyobb bizonytalanságba, legtöbbször veszélybe sodorják saját magukat. A madárvédelmi területeket a szakemberek javaslatára azért hozták létre, hogy növeljék a védelmet, biztonságot és csökkentsék a kockázatot, a pusztulást. Ebből visszalépni nem hogy nem ildomos, de balgaság és ráadásul az alapjogokkal is ellentétes.

Hogy a kormoránok elszaporodtak? 
Minden rendszertani kategóriának, élőközösségnek vannak szupertúlélői, nyertesei, de tudományosan is alátámasztott, hogy a fajok és populációik többsége veszít. A vörös zónába kerülők aránya egyre nő.

Mindez párosul azzal, hogy a madarak megjelenése látványos, az emberek számára többnyire kedves a megjelenésük. Vannak területek, ahol a madarak tömeges megjelenése a településen lakók életének a része. Tata ilyen, és ez a jelenség messze földön híres. Mi több, a madárvonulás Tatán idegenforgalmi látványosság, ráadásul az őszi, téli „holt szezonban”.
https://www.youtube.com/watch?v=hfA7g9NjG04

Ahogy a legtöbb élőlénycsoport, a madarak is biológiai indikátorok, jelenlétük vagy hiányuk egyféle jelzőrendszernek is felfogható, ahogy a zuzmók, mohák, szitakötők stb. a jó biológiai állapot jelzői.
Ezeket az alapvetéseket a hatásbecslés és készítője nem, vagy csak minimálisan veszi figyelembe és mégis hatásbecslésre vállalkozik egy összetett ornitológiai szakmai kérdésben.
Tatán az Öreg-tó esetében a madárvonulás, pihenőterület biztosítása a fő védelmi célkitűzések között szerepel. A nagy távolságot megtevő, vándorló, csoportos viselkedésű, erősen szocializált madarak védelme különleges megközelítést és megítélést igényel. A hatást viselő fajok szaporodási területüktől távol, több ezer kilométer távolság viszontagságos leküzdésével érik el telelő, pihenő területüket. A tavon történő megjelenésükkel a helyi lakosság és az ideérkező látogatók jóérzését váltják ki, területük évtizedek óta védelem alatt áll.

A város közössége, az önkormányzat, a kormány a védelem érdekében közismert intézkedések, védelmi besorolások, beépítési korlátozások sorát alkotta meg, ezeknek tiszteletben tartása és betartása a védelem záloga, amely ki kell, hogy egészüljön további intézkedésekkel, mert a védelem indokai nem szűntek meg, ellenben a veszélyeztető tényezők gyarapodtak.
A hatásbecslés a fentiek szerint a madarak, és a városon belüli madárgyülekezés érzékenységével, az eddigi védelmi intézkedésekkel nem kellő módon kalkulál. 
A hatásbecslés a fejlesztéssel megengedő. A beépítési terv a védelmi intézkedésekkel szögesen ellentétes, megvalósulása hozzájárulna a madárvédelmi terület további silányulásához. 

Nézzük - két hasonlat tükrében is - részleteiben a hatásbecslés gyengeségeit.
(Párhuzamosságok)
 „A beruházás, a költésbiológiából ismert fészek parazitizmussal mutat hasonlóságot, de ezt a hatásbecslés nem tárja fel.”
„ Valaki egy illemhely tisztaságát vizsgálja. Némi figyelmet fordít a kagylóra, belenéz és azt mondja nincs itt semmi látnivaló, haladjanak a dolgok tovább a megtervezett úton, de a szemlélő a berendezéshez üzemszerűen kapcsolódó ülőke állapotát figyelmen kívül hagyja.”
A fentiek nem a jó modor hiányára, a sértés szándékára, hanem a tények, körülmények semmibevételére utalnak.)

2.2 Közösségi jelentőségű hatásviselő fajok és élőhelyek 
A 10 megjelölt hatásviselő faj vízhez kötődő madár. A felsorolt récék és ludak tömegesen jelennek meg az Öreg-tavon, amely Natura 2000 terület vízimadár védelmi mintaterületnek számít hazánkban. 

3. A beruházás

3.1
A beruházás magánvállalkozás és így a beruházó, tulajdonos céljait szolgálja. A tulajdonos képviselője nyilvános lakossági fórumon kinyilatkoztatta, hogy a beruházás kapcsán nincs megtérülési kényszer! Ez estben minden építési, beépítési tevékenység nettó környezetterhelés.
A város lakosságának jelentős hányada vitatja, hogy a város idegenforgalmi kínálatát bővíteni kellene, különösen nem öt csillagos szállodával, mert „a város turisztikailag megtelt”. 
Ennek szakszerű megítélésére turisztikai terhelésvizsgálat szükséges. Ennek igényét, hiányát fel sem veti a hatásbecslés. Feltehetően nem érzi feladatának, pedig a körülmények rávilágítanak annak szükségességére, hiszen elvben turisztikai beruházásról van szó. Feltehetően a hatásbecslő nem szombaton vagy vasárnap járta körbe a Natura 2000 területet, mert szembesült volna a nehezen tolerálható látogatólétszámmal, a tóparthasználók változatos mozgásformáival, a látogatók összetételével, a parkolási körülményekkel, stb. vagyis a területre gyakorolt jelenlegi turisztikai hatásokkal. Vagy nem akarja látni. Ha a hatásbecslés készítője nem turisztikai szakértő, akkor is megérthető a tatai tó körül meglévő turisztikai terhelés mértéke, amely a járványhelyzetben csak tovább fokozódott.

3.2
Több mint fél hektár alapterületű, 92 szobát magába foglaló lakóépületet száz éve nem építettek a tati tó partjára. Az Eötvös Gimnázium oktatási célt szolgál ma is és nem magánérdek eredményeként került megépítése. A jóval korábbi, 1700-as évek második felének kastélyépítői párhuzamosan száz holdas pagonyt is megformáltak, alakítottak, építettek építményeik köré. 

3.3 
A beruházás és a Natura 2000 terület közti távolság 12 karnyújtásnyi.

3.4
Meg sem említi a tanulmány az építés átmeneti hatásai közt, hogy az építkezésnek nincs felvonulási területre helye (gépek, eszközök, daru, anyagok, hulladék, öltöző, pihenő, étkező, parkoló stb.)

3.5
Nem említi a hatásbecslés, hogy beruházás eredményeként a közpark, és a Natura 2000-es tópart területe óhatatlanul csökkenni fog: útszélesítés, forduló, szerviz utak, parkolók (a közpark rovására konkrétan 40 parkoló helyre utal is a hatásbecslés), továbbá a tó területéből stég, terasz, söntés, csónakkikötő, hajóállomás – lásd Új Kajakház Ökoturisztikai Központ környékén kialakult helyzet – kialakításával.

3.6. A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése

3.6.1. A tervezési terület térségének általános ismertetése
Tata település természeti környezetének jellemzését a kis táj bemutatásán keresztül valósíthatjuk meg, így tudjuk a tevékenység környezeti hatásait is értelmezni és bemutatni.
A Natura 2000 hatásbecslés a térség bemutatásakor nem utal többek között:

• -    a nagy népsűrűségre, bányászati és intenzív mezőgazdasági hasznosítás hatásaira,
• -    a karnyújtásnyira lévő forrásmészkő sziklákra és jégkorszaki mamut vadász lelőhelyre,
• -    a térség karszt rendszerére,
• -    a karsztforrások múltjára, azok bányászati okból történő elapadásra,
• -    a források részbeni visszatérésére,
• -    a források szerepére a Natura 2000-es Öreg-tó vízrendszerében,
• -    a tó évszázados halászati hasznosításra és évenkénti lecsapolásra, majd visszatöltésre,
• -    a madárvonulás évszázados hagyományaira,
• -    az eddigi természetvédelmi intézkedésekre, tervekre, az Öreg-tó külső és belső terhelésére 

A felsorolás nem teljes, a teljességre törekvést a hatásbecslés készítőitől várható el.

A telephely védett természeti területen, helyi védettség alatt áll, Ramsari terület kezelési zónája, közvetlen közelében Natura 2000 oltalom alatt álló terület van, amely a nemzeti ökológiai hálózat része. Közhiteles nyilvántartások szerint több „Ex lege” védett természeti érték előfordulása is ismert a terület közvetlen közelségéből. A vizsgált terület közvetlen környezetében, a már említett közhiteles nyilvántartások szerint barlang, forrás, hidrogológiai védőidom van. Jégkorszaki mamutvadászok telepét írták le a tervezett beruházástól száz méterre. Ez utóbbi csak részeleges feltárású, kutatások során további értékek előkerülése valószínűsíthető, akár az érintett területen is.
Legközelebbi Natura 2000 terület a telephely szó szerinti tőszomszédságában van.
A telephelyet tájképi, városképi földtani, geológiai, zoológiai értékeket hordozó ingatlanok határolják.

3.6.2. A tervezési terület növényzetének jellemzése
 A telephely taposott növényzetének leírása szakszerű.

3.7. A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása
Szerző világosan fogalmaz, hogy a beruházás következtében a vendéglátóhelyek és az ott megforduló vendégek száma növekedni fog. Növekedni a már turisztikailag túlterhelt tavon, tóparton, parkokban, parkerdőkben, erdőkben. 
Nem őszinte a tanulmány, mert azt állítja, hogy maga a luxusszálloda nem egy háborítatlan területre épül, hanem egy korábban már átalakított lovarda, lóistálló területén valósulna meg, miközben az építés és üzemeltetés minden környezeti terhet jelentő hatása a szomszédos területekre, vagyis a parkokra, parkerdőkre, erdőkre, tóra, sétányra, sport területekre és a Natura 2000 területre hárul. 
Azért is őszintétlen a tanulmány, mert csak azt állapítja meg, hogy az elgyomosodott területen igényes rekreációs terület jön létre, de azt nem teszi mellé, hogy a luxusszálloda miatt 5000 négyzetméteren közel 100 000 tonna kő, beton, vas, üveg, szigetelőanyag, műanyag stb. halmozódik össze nyáron hűtve, télen fűtve, folyamatosan rezonanciával.
A beruházás, a luxusszálloda kakukkfióka. Egy nagyobb madárfészeknyi területen felépülve és működve arra alapoz, hogy minden, a környezetében lévő erőforrást felhasznál a maga javára.
Mik ezek az erőforrások: helyi lakosság, műemléki környezet, 200 hektáros tó, út, utak rendszere, közművek, több száz hektár park, parkerdő, madarak világa, vár, források, sétányok, közkutak, szobrok, jellegzetes fák, bokrok, tóparti díszítő létesítmények. Mindeközben az építés és üzemelés minden terhét az előbbiekre, a környezetére terheli!

A hatásbecslés a fentiek miatt részrehajló, elfogult, cinikus. Megállapításai nem a valóságot tükrözik vissza, a levont következtetéseinek hajtóerejét nem ismerhetjük.

4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai
Megállapítja a hatásbecslés, hogy az építés folyamata bolygatást, időszakos zavarást okoz, de nappali munkavégzéssel ez eliminálható.
Arra nem tér ki, hogy az építéshez nem áll rendelkezésre felvonulási terület, nincs hol elhelyezni az építés teljes eszközrendszerét. Az építés üzemelés útépítése kárt okoz, de elviselhetőnek minősíti, hogy fákat kell kivágni a fészkelő madarak alól. Ezt elviselhetőnek ítéli a tanulmány. 
Utal arra, hogy az építés során csak nappali munkavégzés lesz, hogy az éjszakai nyugalmat biztosítsák a madaraknak. Meg kell jegyezni, a madarak napközben is berepülnek a tóra. A vadrécék, a ludakkal ellentétes mozgást végeznek, sokszor egész nap a tavon tartózkodnak és éjszakára repülnek ki a táplálkozó területükre.
Ennél fontosabb jelenség is van. November, december hónapban ismert jelenség, hogy a napközben inni, pihenni beérkező vadludak nagy tömege a leeresztett tó maradék vízfelületének közvetlenül lovarda előtti részén gyülekeznek. A városi lakosság, szakemberek is gyakran itt figyelik a madarakat. Ezt az építkezés és az üzemelés akadályozni fogja. Gyakran éjszakára is ezt a területet választják a madártömegek.
Építész szakemberek a felvonulás, közlekedés, szállítás, építés, anyagigény, deponálás, hulladékkeletkezés és kezelés, üzemeltetés hatásait és „lehetetlenségét” részletesen feltárták.

4.2 Élőhelyekre és jelölő fajokra gyakorolt hatások

4.2.1 Fajok
Korrekt felsorolás.

4.3. Hatások becsült mértéke
A madarakra jelentős zavaró hatással lenne az építkezés és az üzemelés.  
Vitatható a megállapítás, hogy az építési munkák nem gyakorolnak hatást a jelölő / teherviselő fajok esetében. Hibás a megállapítás hogy az építés és üzemelés zavarása jelentéktelen, illetve a csak nappali munkavégzés eleve kizárja a zavarás lehetőségét. Ipari méreteket ölt az építkezés és az üzemeltetés, ez zavaró hatás.
Nem kerültek mérlegelésre az alábbi tények.
A jelölő, hatásviselő fajok közül leginkább a ludak és a récék viselkedésökológiai sajátossága a vonulási, telelési időszakban, hogy a csoport csoportot vonz. Ha egy kisebb madárcsoport hosszas kémlelés, a terület feletti többszöri átrepülés, körözés stb. után megpihen egy területen, a következő csapat lényegesen gyorsabban hoz döntést és csatlakozik a már jelenlévőkhöz. A tömeg gyarapodása egy idő után az új érkezőknek a tétovázását már minimalizálja. A nagy tömeg a veszélyek, támadók, zavaró hatások gyors felismerését is segíti. Valaki mindig figyel. Az ijedelem ragadós. Ha néhány madár megriad és felrepül, esetleg el is hagyja a területet, gyakran és gyorsan követik a többiek is. A nagy tömeg az egyedek számára teljes biztonságot ad a ragadozókkal szemben, ugyanis annak valószínűsége, hogy egy adott egyed váljék célponttá, minimálisra csökken egy ezer, tízezer egyedet számláló csapatban, tömegben.
Így alakulnak ki a nagy telelő közösségek. A közösség biztonságot nyújt ezeknek a madaraknak is.
A több ezres madárcsapatok óriási jelentőséggel bírnak a globálisan veszélyeztetett, kis egyedszámban előforduló vadlúd fajok védelme esetében is. Ilyen a Tatán is telelő vörösnyakú lúd, vagy a kis lilik, a tundra ludak stb. Sok évtizeddel ezelőtt ezek a fajok is ezres csapatokban vonultak és teleleltek, de ezek fészkelő területeit, állományukat az emberi térhódítás elpusztította. Sokszor csak egészen kis csoportok, vagy csak egyedek képesek eljutni biztonságos telelőhelyre. Ott is a tömegesen előforduló fajok, például a nagy lilikek ezres csapatai adnak nekik biztonságot. Képzeljük el: érzékenyek, törékenyek, mintha vattába lennének csomagolva az ezres nagy lilik csapatba. Vagyis öt, tíz kis lilik, vagy vörösnyakú lúd biztonságos teleléséhez 15-20.000 nagy lilik szükséges. Ők hozzák el magukkal a ritka fajokat északról délre és velük biztonságban, biztonsággal mozognak a telelő területen.
Egy víztest, tó őszi benépesülését a térségben költő tőkésrécék, sirályok kezdik. A vízleeresztés során zátonyossá váló sekély tó egyre vonzóbb. A pionírok állandó jelenléte bíztató a ritkább és óvatosabb réce fajok, esetünkben a szintén jelölő és hatást viselő csörgő récék, majd már a nyári ludak számára is. Különösen így van ez, ha a madarak szemszögéből is biztonságosnak ítélt területen a vízleeresztés miatt nő a parti sáv hossza, a zátonyok területe. Ha nincs zavarás a gyarapodó csapatok összes létszáma, vagyis a nyugodtan pihenő madarak száma egy idő után elér egy kritikus tömeget. A hagyományos repülési útvonalakon mozgó, nagy távolságról érkező északi ludak többek között ezt a kritikus tömeget és biztonságot keresik. Így telik fel egy téli madárszálló, egyre több „átlag” egyed, majd egyre érzékenyebb és érzékenyebb fajok foglalása alapján.
Belátható, hogy a tó környezetének beépítése egy idő után a fenti körülményeket nem biztosítja.
A madarak által el nem foglalt üres területet az érkező vándorok sem foglalják el.
Tehát hibás a megállapítás hogy az építés és üzemelés zavarása jelentéktelen, illetve a csak nappali munkavégzés eleve kizárja a zavarás lehetőségét. Mi bizonyítja ezt?
Ha a megállapítás valós lenne, Budapesten a Városligeti-tavon is előfordulnának a nevezett jelölő fajok, a fekete gólya, a jégmadár, a csörgő réce, nagy lilik. 
Ott bizony már csak a tőkés réce, a legnagyobb technológiai tűrőképességet kifejlesztő faj fordul elő. A többi faj, az érzékenyebbek már nem tudnak bejelentkezni, az emberi jelenlét lehetetlenné teszi azt.
Az építés és üzemelés a jelölő fajokat kiszorítja a védelmük érdekében létrehozott Natura 2000 területről.

5. A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott koherenciája
55 és 72 kilométer távolságban van vízimadár védelmi Natura 2000 terület, tehát oda űzi el az építés és üzemelés a madarakat a város öleléséből. 
Északi irányban 10 km távolságban az úgy nevezett Ferencmajori-halastavak is alternatívát jelentenek a hatásviselő jelölő fajoknak. Magánkézben, üzleti céllal működtetik a nevezett tórendszert. Halászati tevékenység feladása esetén, vagyis ha a tavakat nem tölti fel a magángazdálkodó, az élőhely egyik évről a másikra alkalmatlanná válhat a madarak számára.
Az Öreg-tó állami terület. Kezelője az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a város és az illetékes nemzeti parki igazgatóság (Duna-Ipoly Nemzeti Park), vagyis ezen a Natura 2000 területen lehet garantálni a védelmet a madaraknak, ha nem szorítja ki őket egy vagy több magánberuházás.

6. Alternatív megoldások
A beruházó frissen vásárolta a területet, annak tudatában, hogy a terület beépíthetősége védelmi okoknál fogva korlátozott. Más telket kellett volna vásárolnia egy öt csillagos luxusszállodának. 
A megközelítő út bővítése, illetőleg új út kialakítása, a parkolóépítés nem csak néhány fa kivágásával jár. A területek feltárása, az élőhelyek darabolódása, a burkolt felületek és gépjárműforgalom megnövekedése további környezetterheléssel jár. Mindez ellentétes a védelem érdekében létrehozott szabályozással.

7. A megvalósulás indokai
A megvalósulásnak magánbefektetői érdekei vannak. A közérdeket népszavazás tudja tisztázni. 

8. A kedvezőtlen hatások mérése
A hatásbecslés azt állapítja meg, hogy a beruházás nem jár jelentős hatással a madárfajokra. Kompenzációs intézkedésre nincs szükség. A megállapítás nem valós, vitatható. 

9. Kiegyenlítő intézkedések
Ilyesmivel nem tervez a hatásbecslés.
Ennek talán az az oka, nem vesz tudomást a már elszenvedett környezeti károsításokról.
Az építés ezen a területen környezetvédelmi okból nem valósulhat meg. Ennek ellenére a terület rehabilitálására szükség van. A jelenlegi előírások szerint közösségi célt szolgáló létesítmény illene a területre a jelenlegi lóistálló épületét felhasználva, ideiglenes építményekkel az udvaron. 
A területen európai uniós forrásokat felhasználva környezeti nevelést szolgáló, a vándorló vízimadarak világát és védelmi törekvéseket bemutató interaktív országos Ramsari Látogatóközpont is kialakítható.

Tata, 2021. február 7.
                                                                                                                                                   Márkus Ferenc természetvédelmi ökológus