Madártani elemzés

Avalon Hotel előzetes tanulmány véleményezése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportja és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület észrevételei az Előzetes vizsgálati dokumentáció élővilágot érő hatásokról szóló részeihez és a Natura 2000 hatásbecsléshez

Bevezető
Az Avalon Center Kft. a tatai Öreg-tó partján elhelyezkedő, magántulajdonban lévő telken (1841. hrsz.) luxusszálloda felépítését tervezi – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt. A beruházás első látványterve 2020 májusában került nyilvánosságra, majd – vélhetően a fokozódó helyi és országos szintű társadalmi nyomás hatására – egy módosított tervváltozat került bemutatásra 2020 novemberében. A tervezési anyaghoz kapcsolódóan elkészült a beruházás Előzetes vizsgálati dokumentációja, valamint a Natura 2000 hatásbecslés.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportja és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület a tervezett beruházáshoz kapcsolódó Natura 2000 hatásbecslés tartalmával, valamint az Előzetes vizsgálati dokumentációnak az élővilágot érő hatásokkal foglalkozó részével kapcsolatos szakmai észrevételeit az alábbiakban adja közre.

Élővilágra kifejtett hatások a létesítés idején – Magasabb rendű növényzet (6.4.2.1.)

A beépítéssel természeti élőhelyként megszüntetett terület nem tekinthető egyenértékűnek a nem jó természetességű, de beépítetlen élőhelyekkel. Ezért nem értünk egyet a tanulmány azon feltevésével, hogy mivel a beruházás legközvetlenebb módon zavart élőhelyeket veszélyeztet, megvalósulása nem járna számottevő károkozással az élőlényközösségekben. Pontosan az ehhez hasonló beruházások, élőhely-átalakítások sora vezetett oda, hogy mára a természetes élőhelyek országszerte egyre fogyatkoznak, természetességi állapotuk pedig romlik. Élőhelyeink egyre romló állapotát nem használhatjuk fel további természetpusztító beruházások mellett szóló érvként, mivel ez ahhoz vezet, hogy az eddig fennmaradt természeti területek mérete tovább csökken, állapotuk pedig tovább romlik. Az Európai Bizottság által megjelentetett Biodiverzitás Stratégia 2030 a védett természeti területek megóvása és a védelem kiterjesztése mellett rendkívül nagy hangsúlyt fektet az élőhelyek helyreállítására, mert a természeti sokféleség csökkenésének megállításához a fennmaradt területek megőrzése nem elegendő.

Madárfauna (létesítés 6.4.2.3., fényszennyezés: 6.4.3.3.)

A hatástanulmány szerint az építéssel járó zajhatások minimalizálása esetén az építés a jelölő madárfajok számára elviselhető hatással jár. Ez a megállapítás megítélésünk szerint nincs kellően szakmai érvekkel és hivatkozásokkal alátámasztva, szubjektív, így nem elfogadható. Bár a tanulmány egyes fejezeteiben más-más intervallumok vannak megadva az építési munkák végzésének várható időzítésével kapcsolatban, még a szűkebb intervallumban (8:00-15:00) történő munkavégzés is jelentős átfedésben van azokkal az érzékeny időszakokkal, amikor a vonuló és telelő vízimadárcsapatok rendszeresen, nagy tömegben a tavon tartózkodnak, így a zajok okozta zavarást elszenvedik. A munkavégzés okozta hanghatások a vadludakon kívül jelentős zavarást jelentenek az egyéb vízimadárfajokra is, így pl. a védett récefajokra, gémekre.
Súlyos hiányosságnak tartjuk, hogy a tanulmány említést sem tesz arról, hogy a késő őszi, de akár téli időszakban a vadludak jellemzően nappal is, elsősorban a déli órákban visszatérnek az Öreg-tóra inni, fürdeni és pihenni, ráadásul gyakran a tómedernek a beépíteni szándékozott területhez legközelebb eső részére. Így a napközben végzett erős zajhatással járó munkálatok még akkor is nagy zavarást jelentenének számukra, ha azokat szigorúan a reggeli kirepülés és az esti behúzás közötti intervallumra korlátoznák. Ezzel szemben még ez utóbbi, viszonylag könnyen megoldható időkorlátozás szükségessége sincs egyértelművé téve vagy kiemelve.

A fényszennyezés ludakra gyakorolt hatásáról szóló részekben leginkább a be- és kihúzás időszakáról szerepelnek megállapítások, azonban – értelemszerűen – az sem elhanyagolható, hogy az éjszaka folyamán mennyi és milyen fény éri a tavat. A beruházás kivitelezésével illetve üzemeltetésével összefüggő éjszakai fények zavaró fényszennyezést jelentenek, csökkenthetik a vonulási és telelési időszakban az Öreg-tavon éjszakázó madárcsapatok nyugalmát, így befolyásolhatják a csapatok nagyságát és összetételét. A beruházás éppen azt a területet fogja „fényszennyezni”, ahol jelenleg a tó legsötétebb zónája található.

 
A tanulmány az egyes zavaró hatásokat egymástól elkülönítve tárgyalja és értékeli. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a különböző zavaró hatások és szennyezések (az építkezés okozta fény- és zajszennyezés, a légszennyezés, talajszennyezés, illetve a működtetéssel járó szennyezések) az élőhelyvesztés és az élőhely-fragmentáció, valamint az élőlények közvetlen elpusztítása, végül pedig a tájképre gyakorolt negatív hatás az élővilágot és környezetét együttesen fogják érni, így ezek összeadódó, egymást erősítő hatásával kell számolni.

Félrevezető ezért következtetéseket levonni az egyes hatások egymástól független vizsgálatából, illetve az egyes és részeredmények halmazával indokolni, hogy az összesített hatás elfogadható lenne. A kumulatív hatások vizsgálatára és értékelésére léteznek tudományosan alátámasztott módszerek – ilyen természeti értékekkel bíró, komplex hatásoknak kitett terület esetében ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését elengedhetetlennek tartjuk.

Kétéltű- és hüllőfauna (létesítés 6.4.2.2., elütés: 6.4.3.2.)

Nem tisztázott, hogy pontosan melyik területre vonatkozóan írják az előzetes vizsgálati dokumentáció szerzői, hogy „az érintett terület a beavatkozás előtt is szegényes herpetofaunával rendelkezett”. A Remeteségben húzódó Fekete úton keresztül évente több ezer kétéltű vonul a telelőhelyek és a szaporodóhely között. A korábbi nagy számú gázolás elkerülése érdekében 2009 óta folyik kétéltűmentés a területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportja és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület szervezésében. A 13 év alatt közel 20.000 kétéltű egyedet juttattunk át a szaporodó helyre, amelyek adatait adattárunkban napra, illetve napszakra bontva tároljuk. A legnagyobb tömegben előforduló barna varangy (Bufo bufo) mellett élnek a területen pettyes gőték (Lissotriton vulgaris), erdei békák (Rana dalmatina), barna ásóbékák (Pelobates fuscus), zöld varangyok (Bufo viridis) is. Amennyiben a beruházáshoz kapcsolódóan új út létesülne az erdőn keresztül, illetve nőne a forgalom a Fekete úton, a kétéltűgázolások száma biztosan megnőne. A tanulmány megállapítása, miszerint ez a hatás a kétéltűek számára elviselhető lesz, alaptalan és szubjektív, továbbá figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a kétéltűek világszerte az egyik leginkább veszélyeztetett gerinces csoport. A tanulmány a kétéltűek esetében sem számol a kumulatív hatásokkal, így figyelmen kívül hagyja az elővigyázatosság elvét is. Az élővilágot nagyon komplex antropogén problémarendszer sújtja, aminek következtében rendkívül nehéz megjósolni, hogy egy hatás hogyan játszik össze más hatásokkal, és ezek egymást erősítve nem okoznak-e drámai mértékű negatív következményeket.

(6.4.3.1.) Mivel a tervezett újabb utak létesítése nem a már meglévő vonalas létesítmények helyén történne, nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint ezek megépítése nem járna további fragmentációs hatással. Ezt a hatást nem gyengíti, főleg nem teszi semmissé az a tény, hogy a terület tágabb környezetében vannak már más vonalas létesítmények is. A potenciális újabb út építése tovább növelné az itt fekvő élőhelyek kerület-terület arányát, csökkentve ezzel azok belső, nem szegély jellegű részeinek kiterjedését, illetve számos élőlénycsoport számára akadályozná az élőhelydarabok közötti mozgást.

Ízeltlábúak

A tanulmány említést sem tesz a fényszennyezés ízeltlábúakra gyakorolt hatásáról, miközben világszerte egyre súlyosabb probléma az ízeltlábúak drámai ütemű állománycsökkenése, és kutatások szerint ennek egyik fő oka a fényszennyezés növekedése. A jelenleg zajló globális ökológiai válság Magyarországon is érzékelhető, és fontos jellemzője, hogy nem csupán a ritka, védett fajok állományaira van hatással. Emellett, mivel a tanulmány nem tér ki erre az élőlénycsoportra, arról sincsenek információk, hogy egyáltalán milyen ízeltlábúakat és milyen mértékben érintene a szálloda építése és üzemeltetése.

Az élőhely minőségéhez és fragmentációjához hasonlóan a fényszennyezéssel kapcsolatban sem lehet az érvelés alapja a beruházás mellett, hogy a terület már most is fényszennyezéssel sújtott. Természeti értékekben gazdag, védett területeken, illetve azok közvetlen szomszédságában kifejezetten cinikusan hat az élőhelyek meglévő terhelését érvként felhasználni további, súlyos terhelések indoklására.

Minden szakmai alapot nélkülöz a hatásbecslés tanulmány 3.7.1.3. (Javasolt természetvédelmi célú intézkedések) részében szerepelő megállapítás, amely szerint “sem a vizsgált terület növényzete, sem az ott rendszeresen előforduló kétéltű, hüllő, vagy madárfajok nem tekinthető[k] értékesnek.” A fajok és élőhelyek természetvédelmi értékét, jelentőségét számos hazai és uniós jogszabály rögzíti, a vonatkozó megállapítások, következtetések ezeken kell, hogy alapuljanak, nem pedig szubjektív értékeléseken. Mivel a területen előforduló kétéltűek és hüllőfajok kivétel nélkül, a madárfajok pedig döntő többségükben védett, illetve fokozottan védett fajok, emellett a Natura 2000 területek kijelölésének alapját a közösségi jelentőségű fajok jelentik, az értéktelenségükre vonatkozó kijelentés semmilyen módon nem elfogadható.

Tata belterület 1841.hrsz. alatt tervezett szálloda létesítésének Natura 2000 hatásbecslése.

A Natura 2000 hatásbecslés 3.7., “A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása” című fejezete szintén aggályokat vet fel. A szöveg kizárólag a gazdasági hatásokból levezethető társadalmi hatásokról szól, és csak előnyöket említ. Nem merül fel, hogy milyen üzenetet hordoz az a szemlélet, amely a várható gazdasági hasznok reményében a jelenlegi egyedülálló, különleges természeti értékeket károsítja, kockára teszi az Öreg-tó egyedülálló hangulatát, zavarja az ide érkező, itt átvonuló madárfajok egyedeinek nyugalmát.

Nem jelenik meg a szövegben az sem, hogy a terület számára kívánatos jövőkép lehetne az Öreg-tó és környéke természeti állapotának javítása, helyreállítása is, annak ellenére, hogy ez is egy számos érvvel alátámasztható és sok pozitív társadalmi hatással rendelkező városfejlődési irány lenne. Úgy gondoljuk, a kérdésben a legcélravezetőbb egy társadalmi vita lebonyolítása lenne a helyi lakosokkal ahelyett, hogy eleve adottnak vennénk a gazdasági haszonszerzés elsőbbségét – amely egyébként a Natura 2000 terület kijelölésének céljával is kifejezetten ellentétes. A hatásbecslésben szerepel, hogy a szálloda építése a “mai társadalmi igényeknek és gazdasági lehetőségeknek megfelelő” hasznosítási mód, itt azonban súlyos hiányosság, hogy a szerzők nem fejtik kimire alapozzák, hogy ez egy valódi társadalmi igény, vagy egyáltalán kiknek a véleményét tekintik a társadalmi igény kifejeződésének. Úgy véljük, hogy – legalábbis a helyi – társadalmi igény meghatározásának módja a népszavazás lehet, ennek eredményének ismerete nélkül pedig a fenti kijelentés megalapozatlan. Ugyanitt rendkívül fontos kiemelni, hogy az ehhez hasonlóan értelmezett “társadalmi igények” és uralkodó gazdasági szempontok előtérbe helyezése mára súlyos ökológiai válság kialakulásához járult hozzá, így megkérdőjelezhető, hogy az ezt a szemléletet követő hatásbecslés mennyire megbízható az ökológiai következmények súlyosságának felmérésében

.
Szintén fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a hatástanulmány szerzői a szálloda építése kapcsán értékválasztásokkal terhelt megállapításokat tesznek, és erre fontos tekintettel lennünk a szövegek értelmezésekor. Az, hogy a szálloda megépítését fejlesztésnek nevezik, valamint az, hogy úgyítélik meg, a szálloda megépítése illeszkedik a város fejlődési irányába, nem objektív, tényszerűen ellenőrizhető kijelentés, hanem szubjektív vélemény. Nem magától értetődő, hogy a szálloda megépítése fejlődést jelent: sokak számára a szálloda létesítése nem fejlesztés, hanem hanyatlás, mivel a táj, az Öreg-tó hangulatának és természeti értékeinek károsításával jár.

Megítélésünk szerint a tanulmány készítői némileg tévesen értelmezik a Natura 2000 hatásbecslés feladatát és műfaját. A Natura 2000 hatásbecslésnek ugyanis nem az az elsődleges feladata és célja, hogy a döntéshozókat meggyőzze a tervezett beruházás indokoltságáról, annak jótékony társadalmi és gazdasági hatásairól. Mivel a Natura 2000 területek elsődleges célja az azokon található közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelme, megőrzése, nyugalmuk biztosítása – sokszor éppen az egyéb (gazdasági és társadalmi) szempontokkal szemben, a Natura 2000 hatásbecslés célja és feladata a beruházás bemutatása különös tekintettel annak környezeti hatásaira, és annak értékelése, hogy az adott beruházás kivitelezése és működtetése milyen hatással lehet a kijelölés alapjául szolgáló fajokra és élőhelyekre.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Tata Ramsari Városként, és a Biodiverzitás Magyarországi Fővárosaként (2010) különleges helyzetben van: példát kell mutatnia, megmutatnia, hogy az eddigi kijelentéseknek megfelelően valóban komolyan elkötelezett a természeti értékek megőrzésében. A társadalmi hatások felsorolásánál hiányzik az a következmény, hogy a szálloda megépítése esetén az Öreg-tó varázsa sokak számára csorbulna, ezzel rontva a hely kikapcsolódási értékét, ahogy az is, hogy ha az Öreg-tó partján létrejöhet egy ilyen építkezés, az magában hordozhatja annak a kockázatát, hogy a jövőben más értékes élőhelyek környezetében is könnyebben engedélyeznek beruházásokat.

Madarak

A hatástanulmány hangsúlyos részét képezi a különböző madárfajok állományait érintő zavaró hatás mértékének megállapítása. Az itt közölt megállapítások értelmezése szintén körültekintést igényel. Extrém esetek kivételével a legtöbb beruházásra igaz, hogy önmagában nem veszélyezteti egy-egy faj teljes világállományát, tehát egyrészt ez érvként nem lehet meghatározó a döntésben, másrészt nem jelenti azt, hogy ne lenne jelentős a beruházás hatása a kérdéses fajokra és az egész élőhelyre. Az ugyan igaz lehet, hogy a nagyobb földrajzi régiók állományméreteihez képest az itt bekövetkező zavaró hatás nem tűnik jelentősnek, de fontos látni, hogy a világ más élőhelyei is drámai mértékben átalakulnak, és ezeknek a folyamatoknak összességében nagyon súlyos következményei vannak a fajok populáció-méreteire is. A vadludakhoz és az Öreg-tó mai hangulatához kötődő lakosság számára pedig nem csak annak van jelentősége, hogy a világállomány csökken-e az Öreg-tó környezetének átalakítása miatt, hanem annak is, ha az Öreg-tó veszít a jelentőségéből a vízimadár-vonulás terén. A természet védelmére irányuló törekvések sokkal összetettebben értelmezendőek annál, mint hogy pusztán egyes fajok állományméreteinek várható alakulásából vonjunk le átfogó következtetéseket.

Baj-Tata, 2021. április 19. 

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület