Természetvédelmi elemzés II.

Szakmai vélemény az Öreg-tó partjára tervezett szálloda előzetes környezeti vizsgálati dokumentációjához és telepítési tanulmánytervéhez

Készítette: Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület

Telepítési tanulmányterv és összefoglalója

A lehetséges helyszínek kijelölésénél a pezsgőgyár melletti területet nem értettük, hiszen mellette halad el a Bécs-Budapest fő vasútvonal. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a helyszín eleve kiesett, mivel nem életszerű, hogy a szálloda vendégei szívesen hallgatták volna a sok személy- és tehervonat hangját, zaját.

A dokumentum nem tér ki részleteiben arra, hogy a B (Agostyán csendes dombvonulata) esetben pontosan melyik területre gondoltak. Agostyán csendes dombvonulata igen kiterjedt terület (a dokumentumban tájképvédelmi területet említ).
Ugyanez igaz a D (Fényes fasor) és az E (Öreg-tó keleti partja) helyszínekre is, melyekből csak az E nem áll védelem alatt, de nem derül ki, pontosan mely helyszínre gondoltak.

Az való igaz, hogy Tata város jelentős turisztikai potenciált hordoz, azonban ez a projekt nem egy óriási, csak egy szűk rétegnek szóló szálloda építését jelenti olyan helyre, mely most a nagy többség számára elsősorban a meglévő zöldterület adta nyugalmat jelenti.

Ismét hangsúlyozzuk, hogy az 1841 hrsz-ú ingatlan és vele együtt több más (pl. Fedeles lovarda épülete) a rendszerváltás előtt közösségi használatban volt. A privatizáció alatt került magántulajdonba, a későbbi tulajdonosváltásokkor a város nem élt elővásárlási jogával. Véleményünk az, hogy a jelenleg a területe(ke)t birtoklóknak leginkább arra kellene koncentrálniuk, hogy a megszerzett területeket legalább a köz javára használják és ne egy szűk rétegnek megfelelve hasznosítsák.

A Helyi Építési Szabályzattal kapcsolatos kijelentéssel nem értünk egyet. A „rendezvény” fogalomba, bárhogy is csavarjuk, a szálloda építése nem fér bele. 
Az útkapcsolatokra vonatkozó kijelentésekkel sem értünk egyet. Amennyiben valóban megfelelőek lennének a jelenlegi útkapcsolatok, miért kell(ene) természetvédelmi területből kivonni és átminősíteni területeket az utak bővítéséhez?
A teljes tervezési terület helyi természetvédelmi védelem alatt áll!

A természetvédelem, így Tata város vonatkozó helyi rendeletének is egyik alapelve, hogy a meglévő adottságok (így a már védett területek mérete) nem változhatnak negatív irányba. A tervezett fejlesztés ezzel menne szembe, rákényszerítve a várost a helyi természetvédelmi rendeletének negatív irányú módosítására. Ez nem járható út.

Az összefoglaló kijelenti, hogy a város által elfogadott Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat-módosítás hatályon kívül helyezése szükségszerű. Ez azért vet fel komoly aggályokat, mert az elfogadott terveket több, magasabb szintű hatóság is jóváhagyta. Ha igaz lenne az állítás, akkor azt feltételezné, hogy a helyi rendeletek felügyeletét ellátó szervek nem vették észre a jelzett problémákat.
A korábban hatályos Településszerkezeti terv pedig egyértelműen lovas turisztikai-idegenforgalmi jelölést tartalmazott a területre vonatkozóan, melybe sehogy sem férne bele egy luxusszálloda építése.

Az az állítás pedig, hogy az előző állapotban a teljes terület beépítésre szánt területként volt jelölve, nem igaz.

Ha valóban a beépítésre nem szánt területen építési övezet lett kijelölve korábban, akkor az támogatható, hogy meg legyen szüntetve az építési övezet a területre vonatkozóan!

A tanulmány azt állítja, hogy a területen fallal körülvett felépítmények véletlenszerűen lettek elhelyezve. Ezt a szerző mire alapozza? Véleményünk szerint ez sem igaz, az állítás nincs alátámasztva.

A 37. oldalon mutatja be a jelenlegi állapot légifelvételét és írja, hogy a lovaspálya használatának nyomai hiányoznak, mintha már régóta nem használnák a területet.
Ezen természetesen nem kell csodálkozni, mivel évtizedek óta olyan tulajdonosai vannak, akik nem keresték, vagy nem engedték a lehetőségét a közösségi használatnak.

Az időközben módosított rajzokon szereplő zöldtetős megoldás véleményünk szerint nem életszerű. Nem hihető, hogy az a szűk réteg, amely a szálloda szolgáltatásait igénybe tudná venni, elfogadná, eltűrné, hogy a szobák ablakain, erkélyei körül rovarok, madarak nyüzsögjenek, nyomot hagyva maguk után. Vagy minden nyílászárón szúnyogháló lesz majd?

A tanulmány a 43-44. oldalon említi a Porhanyóbányát és írja, hogy a várható hatósági engedélyezési eljárás egyedi elbírálása dönti majd el, hogy mely tevékenység lesz engedélyezhető a területen.
Véleményünk szerint előrevetíthető, hogy az 1 vagy 2 szintes mélygarázs (pinceszint) kivitelezése bizonyosan negatív irányban érintené, vagy veszélyeztetné a területet!

A tájvizsgálati részben említi a szerző, hogy a part menti részt a történeti településmaghoz tartozó partszakaszként határozzák meg. Ezt helyesen sétányként kellene meghatározni, a maga előnyeivel, tehát vízfelület, illetve fákkal tarkított zöldterület, amibe nem illeszkedik egy épületmonstrum látványa.

A közlekedési elemzésben az szerepel, hogy a reggeli és délutáni csúcsidőben 68-88 db gépjármű forgalmára számítanak. Amennyiben 100 szobás lenne a szálloda, ez az adat nem hihető. Vélhetően a legtöbb vendég gépjárművel közlekedne, nem beszélve a szálloda kiszolgáló személyzetéről és a külső beszállítókról. Később írja, hogy a szálloda várható parkolóigénye 130-170 gépkocsi lenne és megemlíti, hogy az épület melletti közparkban még 30-40 lehetne a kialakítandó parkolóhelyek száma. Egy közparkban parkoló? Ott, ahova az emberek azért mennek kikapcsolódni, hogy távolabb legyenek a benzingőzös belvárosi területtől? Természetvédelmi területen?

A Fazekas utcai megközelítés esetén a bekötő út – mivel a kapun egyszerre csak egy autó tud átközlekedni – alkalmatlan, bizonyosan bővíteni kellene a zöldterület kárára, adott esetben még a kaput is le kellene bontani. A kapu helyi védelem alatt áll.
Itt fontos megemlíteni a játszóteret is, melynek van kötelező védősávja. Ez alapján csak a domboldal felé lehetne az utat építeni, mely nem elfogadható.

A parkolókra vonatkozó A és B változat esetén is kihangsúlyozzuk, hogy azzal, hogy önmagában a fákat nem vágnák ki, az élettartamukat az őket körülvevő területek leburkolásával nagyban csökkentenék. Ez is egy rossz felfogás a jelenkori jogszabályi környezetben, hogy „csak” a fákat kell megmenteni. Amennyiben az élettér elfogy, a fák is elpusztulnak. Egy adott terület ökoszisztémáját egyben kellene kezelni, mivel a növények a föld alatt is összeköttetésben vannak egymással és a természetes környezetükkel. A terület felszabdalásával, megszakításaival éppoly rombolást végeznének, mintha közvetlenül kivágnák a fákat. 

A tanulmány 15. oldalán idézi az építési telek meghatározását. E szerint ”gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.” Bárhogy is nézzük, a tervezett épületet csak zöldfelület sérelmével lehetne a jogszabályoknak megfelelően megközelíthetővé tenni. Ez nem elfogadható.

A telek hasznosítására vonatkozó kijelentés, mely szerint „a terület közparki besorolása esetén a telek gazdasági potenciálja csökkenne”, felháborító!
A természetvédelem másik alaptézise az (az élet minden területén így kellene már gondolkodni), hogy NEM gazdasági szempontból vizsgáljuk a természeti értékeinket.
Egy állatot, egy növényt, egy élőhelyet nem lehet így vizsgálni. Lehet eszmei értéket tulajdonítani neki, de hasznosságát nem lehet gazdasági szempontok alapján lemérni! Azt pedig, hogy az érintett telek természetvédelmi terület, a jelenlegi birtokosnak a terület megvételénél tudnia kellett.
Ha szállodaépítési szándéka volt a vételnél, akkor miért nem olyan területet vásárolt, mely nem áll semmilyen védelem alatt, megtakarítva magának sok felesleges vizsgálatot.

A jelenlegi társadalom „vezető” rétegének egyik rossz szokása, hogy nem előre gondolkodva adja-veszi az ingatlanokat, ismerve és tudomásul véve a vonatkozó szabályozásokat, hanem a meglévő szabályozásokat akarja saját ízlése szerint átformálni.

Az 57. oldalon a szerző azt írja, hogy természetvédelmi funkció elképzelhető a területen. Ezt tudnánk is támogatni.
Az 59. oldalon bemutatott funkció azonban véleményünk szerint nem kizárólagosan a szállodaépítést jelentené. Az étterem és/vagy egyéb szolgáltató funkció a lovarda épületében elfogadható lenne, ha az nem járna szükségszerűen a környezet nagymértékű átalakításával (utak, parkolók építése, újabb területek leburkolása).

A tulajdonosnak azon kellene elsősorban gondolkodnia, hogy a meglévő felépítményt önmagában használja ki, de semmiképpen sem egyéb zöldfelület elvételével.

A 61. oldalon (8.1 fejezet) leírtak szolgálnák leginkább Tata város lakosságának és az ide látogató vendégeknek az általános igényét. A tervezett szálloda nem venne tudomást a helyi lakosság és a nagyobb társadalmi rétegek igényéről!
Energetikai vonatkozásban nem világos, hogy miért szükséges gázellátás (80 Nm3, nincs kifejtve, a VÁTI tanulmány 69.o.), ha deklaráltan megújuló energia alapú zöld szálloda fejlesztése a terv? A konyhához és a medencékhez? Továbbá környezeti és klímavédelmi szempontból is nehezen értelmezhető és vitatható az, hogy (ha ezt jól értelmezzük, mert nem világos és nincs kifejtve), hogy fosszilis energiahordozóval (földgáz) fűtsenek például vezetékes ivóvizet a medencékhez.

A leírtakkal ellentétben az Öreg-tó nem mesterséges képződmény (egy képződmény csak természetes lehet). Az Öreg-tó kialakított partszakaszait és gátjait lehet mesterségesnek nevezni, de maga a tó évezredek óta ott van (Győr, Vízig, Dr. Bárdi Pál).

Nem értjük, hogy mire alapozza a tanulmány azt az állítást, hogy „Tudomásul veszi, hogy a telek – közparkból elvett területének kiszabályozásával – beépítésre szánt területként lett egykor nevesítve”.
Ez mintha nem lenne igaz.

A dokumentáció nem tartalmazott egy olyan helyszínrajzot sem, melyen mérethelyesen ellenőrizhető lett volna mindaz, amiről a dokumentum tulajdonképpen szól (épületek pontos kiterjedése, új utak-közművek területigénye).

Előzetes vizsgálati dokumentáció és közérthető összefoglaló

A dokumentum első oldala sorolja fel a természetvédelmi érintettségeket. Az országos védelmi szabályozások mellett illő lett volna ide beletenni, hogy a teljes terület Tata város által helyileg védett természetvédelmi területté is nyilvánított!

A második oldalon a tervezett szállodakapacitást 92 szobának írja, de ugyanezen az oldalon a tervezett parkoló adatainál a vendégszobák számát legalább 100-nak, legfeljebb 130-nak említi. Melyik a valós terv, mert ez egy alapvető adat?

A telepítési tanulmánytervnél is említettük, de itt is kihangsúlyozzuk, hogy sem a szálloda két pinceszintjét, sem a gimnázium sportpályája („Kőporos”) alatti mélygarázst nem tartjuk megvalósíthatónak a természeti környezet sérülése nélkül. Ugyanez igaz mind az A, mind a B változatban az útcsatlakozás kiépítései esetén is.

A tanulmány 9. oldala mutatja be az épület tulajdonságait. E szerint az épület 5190 m2 alapterületű, melyből 68 m2 lenne a zöldtető. Ez arányait tekintve eleve igen csekély felületet feltételez a teljes épület tetőfelületéhez képest! A dokumentum 24. oldala már 4000 m2 zöldtetőt ír. Mi az oka az ellentmondásnak?

Idézet a tanulmány 22. oldaláról: “Az ingatlan vízcsatlakozással rendelkezik. A meglévő 80-as ivóvízvezeték azonban a tervezett létesítmény vízellátását nem tudja megoldani, ezért a szükséges kapacitást biztosító rákötéshez a Fazekas utcai 400-as vezetéktől lehetséges új bekötést  kialakítani.” 
Ez véleményünk szerint azt jelenti, hogy egy újabb, a felszín alatti karsztvizeket használó, tatai léptékben jelentős vízfelhasználású szolgáltató (80 m3/nap a dokumentáció szerint, bár ez nincs kibontva) lépne be az egyébként is problémás vízháztartású térségbe (lásd karsztvízszintek és nyomások csökkenése az elmúlt két-három évben a városban). Ez még akkor is gond, hogy a víz Tatabányáról érkezik, mert ez a felszín alatti vízrendszer szorosan összefügg. Ráadásul az ivóvízrendszerek infrastruktúrájának tervezett kiépítése jelentős környezeti hatással jár majd az érintett felső-tatai részen (zaj, por, utak felbontása, természeti területek zavarása stb.).
A 43. oldalon olvasható ehhez kapcsolódóan: “A vízellátást hálózati vízzel oldják meg, ezért mélységi vízkivétel a beruházásból  adódóan nem  várható.” Szerintünk ez a csővégi, korszerűtlen szemlélet tipikus esete, hiszen a vízkivétel Tatabányán egy, a tataival szorosan összefüggő vízrendszerből igenis a felszín alól, sérülékeny vízbázisból, karsztvízből történik. A tatabányai vízemelésnek a múltban is volt és a jelenben is van (eltérő léptékű, de jelentős) hatása a tatai felszín alatti vízrendszerekre is, például a nyugalmi karsztvízszintek csökkentésével.

Az energiahatékonyság növelése és az energiaigény csökkentése (23. o. 3.4.3 fej.) fejezetben semmilyen konkrét érték, vállalás nem szerepel! A %-os értékekből az sem derül ki, hogy milyen alapértékekből, milyen intézkedésekkel és eszközökkel milyen megtakarítást remélnek!
A 25. oldalon, a tervezett tevékenység bemutatásánál írja a tanulmány, hogy az elsődleges célcsoportok a 30-40 év közötti családok, a 20-30 év közötti baráti társaságok és a 40-50 éves korosztály, melyek nem „csak” a helyi lakosságból tevődnek össze, hanem a környező településekről és kistérségből, határon túlról érkezőkből is.
Ezen állításokat mire alapozzák? Egy ötcsillagos szállodába helyből véleményünk szerint nem sokan fognak bemenni. Illetve a várható árak igencsak korlátozzák, behatárolják azon szűk társadalmi réteget, mely igénybe tudná venni szolgáltatásait.

Továbbra is állítjuk, hogy ez a fejlesztés nem szolgálná a tatai lakosság nagy többségének igényét (ha van ilyen igény egyáltalán), cserébe a helyi természetvédelmi területeket bolygatná fel, veszélyeztetné, károsítaná visszavonhatatlanul.

Mit jelent az, hogy a “Szabotázs elleni védelmi rendszerek kialakítása megtörtént (pl. Épület biztonsági berendezései, beléptetést szabályozó és megfigyelésre vonatkozó intézkedések).” (28.o.)? A területen tudomásunk szerint még nem folyik, folyhat építkezés?

A közműcsatlakozásoknál nagyvonalúan azzal számol a szerző, hogy a teljes kiépítettség meglesz, azonban figyelmen kívül hagyja, hogy minden közműnek van helyigénye és védőtávolság igénye is, melyeket mindenképpen számba kellett volna venni ahhoz, hogy valós képet kapjunk, hogy mekkora zöldterület tűnne el a kiépítésük által. Ugyanez igaz az utak kiépítésénél, melyek szükségszerűen magukkal vonják a csapadékelvezetés és a közvilágítás helyigényét is.

Az épületekről lefolyó csapadékvizekről azt írja, hogy az épületek körüli zöldfelületeken elszikkad majd. Ez azért hihetetlen számunkra, mert a szállodaépület megépítése esetén azzal számolnak, hogy az épületet az épülethez tartozó dísznövényfelületek, saját kert (medencék stb.) fogja körülvenni. Egy ekkora épületnél szükséges lenne számolni, hogy egy nagyobb eső esetén mekkora csapadékmennyiséget kellene befogadnia a területnek. Vajon a talajviszonyok lehetővé tennék?

A levegőterhelésnél írja a szerző, hogy a várható porterhelés néhány 100 m-en belül lehet maximális, mely elviselhető hatású. Megjegyezzük, hogy az erdei játszótér, lakóházak, illetve a gimnázium és a Bláthy Ottó Technikum és Szakiskola területe is beleesik ebbe a körbe! Itt felfogásunk szerint nincs elviselhető kategória!

A 49. oldalon egy tatabányai automata levegőszennyezettségi mérőpont értékei szerepelnek egy tatai levegőminőségi bemutatásban. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Tatán van levegőszennyezettségi RIV mérőpont és az régen és most is mér! Ennek értékei és elemezése nem szerepelnek a tanulmányban.

A terület munkagépekkel történő megközelítését a Fazekas utca felől tervezik. Ez feltételezi, hogy a boltíves kaput előtte elbontják és a meglévő utat kiszélesítik és megerősítik, mivel a munkagépek másként nem tudnának bejutni a területre. Ezzel sem értünk egyet.

A megközelítő útszakaszok közül jelenleg nem létezik a 11. és a 12. Ezeket is ki kellene építeni.
Mivel mindkettő terület helyileg védett természetvédelmi terület, a helyi természetvédelmi rendelet szerinti Kezelési övezetbe tartozik, így a kiépítés nem elfogadható, mivel nem szolgálnák a természet védelmét, pedig a rendelet csak erre enged fejlesztéseket!
Tudomásunk szerint a „Kőporos” melletti temető területe nincs feltárva, így ez is akadálya lenne a fejlesztésnek.
A helyi természetvédelmi rendelet 3§-ának (3) bekezdése kimondja, hogy „az egyes övezetekre vonatkozó tilalmak, korlátozások és a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek köre nem csökkenthető, az előírások csak szigorító jelleggel módosíthatók”.

Sajnálatos módon, a rendelet 4§ (4) bekezdésének b) pontja 2017. márciusában mégis törlésre került!
Ez a pont mondta ki, hogy a Kezelési övezetben (melybe a tervezési terület is tartozik) nem végezhető: „A földrészletek művelési ágának, méretének, alakjának megváltoztatása, kivéve a természet védelmét szolgáló beavatkozásokat.”
Tehát véleményünk szerint a rendelet 2017-es módosítása jogellenes volt a város saját rendelete alapján!
A légszennyezőkre vonatkozó összesítő táblázatban bemutatott %-os növekményekkel kapcsolatban jelezzük, hogy egy még nem meglévő útszakasznál (11., 12.) nem lehet 0% a növekmény, hiszen a megépítés után fog keletkezni a szennyezés!

Az is kiemelendő, hogy a légszennyezők a sportpálya alatti garázs (A változat) és a sportpálya visszaépítése után is megmaradnának, tehát az aktív használatban lévő sportpálya használatakor is fennállna a légszennyezés, ami egy sportpálya használatánál nem elfogadható.

A B változat esetén nincs bemutatva, hogy hol tudna megfelelő számú parkolóhely épülni a tervezési területen belül. Véleményünk szerint ennek helyigényére nem lenne elég a telek mérete.

Kijelenthető, hogy bármely változattal is számolnak, mindkettő természetvédelmi területen történne, így egyik sem fogadható el (sem zajszennyezés, sem légszennyezés szempontjából).

A tóra vonatkozó zajterhelési állítás nincs alátámasztva. Nem tudhatjuk, hogy a szálloda additív zajterhelése (30 dB-lel számolnak) milyen hatással lenne a tó és a közvetlen zöldterületek madár- és általában élővilágára.

A szállodához érkező gépjárműforgalom többszörösére nőne, folyamatos be- és kihaladással, így a zavarás a sokszorosára nőne mind zaj, mind levegőszennyezés, mind láthatóság szempontjából. Nem beszélve arról, hogy a szálloda vendégei és kiszolgáló személyzete is folyamatosan hatással lenne a közvetlen környezetre.

Az üzemeltetésre vonatkozóan kérdésként merül fel, hogy a szálloda fűtését pontosan milyen megújuló energiaforrásra alapozzák? A hőszivattyús megoldást említi a dokumentum 22. oldala. Mind a levegős, mind a geotermikus megoldásnak van állandó zajterhelése, mely a közvetlen környezetre negatívan hat. A geotermikus megoldásnál pedig felmerül a kiépíthetőség-megvalósíthatóság kérdése a terület geológiai viszonyai miatt!

A 133. oldalon, az összegzés utolsó mondatában állítja a szerző, hogy a hatás elviselhető, de tartós. A tervezetten tartós hatás a természetvédelmi területen NEM elfogadható!
(Ismét ideírjuk, hogy a helyi természetvédelmi rendelet szerint olyan fejlesztés fogadható el, mely a természet védelmét szolgálja!)

Akár az A, akár a B változatot tekintjük, mindkét esetben a természetvédelmi terület élővilága és az ott tartózkodók látnák kárát. Az A és B verzióban is zöldterületek tűnnének el, illetve a folyamatos légszennyezés az ott tartózkodást, vagy áthaladást is megkeserítené akár gyalogos, akár kerékpáros közlekedés esetén (135-141. oldalak).

A víz- és talajvédelmi fejezethez jelezzük, hogy jelenleg a Kőkaputól a tervezési területig minden csapadékvíz az Öreg-tóba gravitál, így a terület burkolt felületeiről összefolyó csapadékvizek befogadója is a tó lenne. Illetve kérdés, hogy ha nem a tóba kívánnák bevezetni ezen vizeket, úgy a környező utcákon található csapadékelvezetők méretezése elbírná-e az itt keletkezett csapadékvizeket, illetve, hogy ide csak szivattyús megoldással lehetne bevezetni azokat, mivel magasabban vannak, mint a tervezési terület.

A dokumentum 127. oldalán (vélhetően elírásból) olvasható, hogy a tevékenység jelenleg termőföldet érint, így a termőföld védelméről szóló előírások nem relevánsak. Az ellentmondás feloldandó (bár szükségtelen).

A 129. oldalon felsorolt intézkedések közül a 7. halszálkában leírtakat nem értjük: milyen bányászatra gondolt a szerző?

Az épület műszaki védelménél említi a vízzáró, fagyálló, jégolvasztó-sóálló beton alkalmazását.
Jelezzük, hogy jég olvasztására sót természetvédelmi területen nem használunk (általánosságban is igaznak kellene lennie).

A 152. oldalon (6.3.2.2.5. fejezet) kerül rögzítésre “Megítélésünk szerint nincs szükség aktív zajvédelmi intézkedésekre, azonban javasoljuk, hogy a szálloda megépítését követően zajvédelmi monitoring programot dolgozzanak ki kombinálva egy ornitológiai felméréssel, mely vizsgálja a szálloda által kiváltott zajhatásokat a vonuló madarakra.” Figyelembe véve a zajvédelmi fejezetek hiányosságait (lásd külön szakértői vélemény) utólagos intézkedésként ez sem elfogadható, véleményünk szerint tipikus nem teljesülő ígéret, javaslat! Ilyen esetekben az elővigyázatosság környezetpolitikai elve alapján úgy kell eljárni, mintha a környezeti kockázat a lehető legnagyobb lenne! Természetvédelmi szempontból a minimum a téli időszakban történő teljes építési tilalom és tavaszi, nyári időszakban a jelentős korlátozások lennének egy szabályos építkezés esetén!
A hulladékgazdálkodási fejezetben (169. oldaltól) egy deklaráltan zöld szálloda építési tervezésénél nem jelenik meg semmilyen formában és eszközben a hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése (hulladékmegelőzés, reduce) valamint a keletkező hulladékok funkcióban való újrahasználata (reuse)! Ez egyébként európai és hazai elvárás is lenne! Súlyos hiányosságnak tartjuk!

A 6.4 fejezetre (Élővilágot ill. védett természeti területet, barlangot, NATURA 2000 területet és terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajokat érintő hatások ismertetése – 171-181.o.) vonatkozó észrevételek.

A zaj és levegővédelmi fejezetekben (véleményünk szerint túlzó és ismétlő terjedelemben) bőséggel bemutatott modellekkel szemben az élő természeti értékeket néhány oldalban „elintézi” a szerző. 

A felhasznált irodalmak, jogszabályok és adatbázisok általános és nem teljes körű tájékoztatásra ugyan megfelelőek lennének, de itt nem ez volt a cél és feladat: véleményünk szerint az alapállapot bemutatására, a hatások előrejelzésére és megelőzésére, kezelésére nem elegendőek úgy számukban, mint feldolgozásuk minőségében. 
Jó példa erre, hogy számos hazai alapvető jogszabály például egyáltalán nem szerepel, és így nem kerül használatra a dokumentációban (például: a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről vagy a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről). Ez egy ilyen komplex és magas szinten óvott természetvédelmi (lásd alább) terület, mint a tatai Öreg-tó és térsége esetében ez nem elfogadható.
Az irodalmi információkat és az adatbázisok adatait ki kellett volna bővíteni jóval aktuálisabb információkkal (például a tófarokban lévő, szintén a ramsari és NATURA 2000 védettségű területhez tartozó élőhely-rekonstrukció, mint potenciális hatásviselő és a védett területek része egyáltalán nem szerepel az anyagban semmilyen vonatkozásban), 
Ezen túl jóval összetettebb és minden évszakra, aspektusra kiterjedő terepi vizsgálatra és információkra is szükség lett volna, jóval több fajra, osztályra és törzsre vonatkozóan. Ez jelezhette volna például, hogy a korábban költőfajként eltűnt nyári lúd újra költ a tavon és nemcsak a Ferencmajori-halastavakon. 
Vagyis a múltbéli és jelenlegi folyamatok árnyalt bemutatása, a leromló állapot, majd az utóbbi években bizonyos tekintetben javuló környezeti és természeti állapot érzékeltetése hiányzik a dokumentációból sok más aspektusból is! 
Ahogy az is, hogy a kiemelten védendő vadludak, mint téli vendégek egyre rövidebb időt töltenek a tavon a sokrétű zavaró hatások növekedése miatt (ebbe sajnos ez a szállodaépítési terv is illeszkedik), és a környező nyugodtabb és biztonságosabb tórendszerekre húzódnak (lásd 2021. januárja).
Az élővilágot érintő hatásoknál említi a dokumentum, hogy a tervezett építési terület alacsony természetességi értékkel bír. A jogszabályok szerint ezt le is vezeti a szerző, de önmagában a zöldfelületi borítottságot nem veszi figyelembe, illetve véleményünk szerint az állatvilágra ez nem is igaz. Nem beszélve arról, hogy több védettségi kategóriába eső természetvédelmi területről van szó!
A természeti értékeket és a rájuk gyakorolt várható hatásokat bemutató fejezetben nem történik részletes bemutatás és értékelés arra vonatkozóan, hogy az építkezéssel és a szállodaüzemeltetéssel (továbbá karbantartással, esetleges haváriával) várhatóan közvetlenül érintett terület:  

  • helyi védettségű természetvédelmi terület a maga korlátozásaival (egyáltalán nem kerül említésre és bemutatásra egyik sem),
  • ramsari terület a maga védendő vizes élőhelyeivel és védett fajaival (Tatai tavak Ramsari Terület része), így nem kerül részletes bemutatásra,
  • az A megközelítési elképzelés (útépítés) közvetlenül érint NATURA 2000 védett területet (Tatai Öreg-tó Különleges Madárvédelmi Terület) és Nemzeti Ökológiai Hálózathoz (annak magterületéhez) tartozó területet (így nem kerül részletes bemutatásra), ezen túl
  • a várható építési és hatásterület része a Gerecse Natúrparknak és a Által-ér völgyben korábban kijelölt Fontos Érzékeny Természeti Területnek is (egyáltalán nem kerül említésre és bemutatásra egyik sem).

A fejezet nem ismerteti a területi természetvédelmi célkitűzéseket és kezelési irányokat a tatai Öreg-tóra, mind a helyi védettségű területre, a Tatai-tavak ramsari területre és NATURA 2000 különleges madárvédelmi terület egészére (SPA), ez alapvető hiányosság. 
Ráadásul felületesen vagy egyáltalán nem vizsgálja részleteiben a NATURA 2000 terület egészére gyakorolt hatásokat (létesítés+üzemeltetés+esetleges havária), nem vizsgálja részleteiben és alaposan a káros hatásokat és nem tervezi meg azok megelőzését, minimalizását a védelmi célkitűzések tükrében. 
Ez azért is fontos, mert itt a védett területek peremén (de még helyi védett és ramsari területen!), a tervezett építkezés egy úgynevezett pufferterületként is értelmezhető zónát és annak jelentősen nagyobb (NATURA 2000-es védettségű) hatásterületét fogja érinteni. Ezek a tervezett építkezési területek, még ha botanikai értelemben zavart vagy degradált területek is, jelen esetben fontos védelmi funkciót töltenek be azzal, hogy óvják az Öreg-tavat és parti zónáját és az ott élő, táplálkozó, pihenő élőlényeket a zavarástól. Ez alapvető és védendő funkciójuk!  
Az élővilágra kifejtett hatásokat a létesítés és az üzemelés idején kizárólag a magasabb rendű növényzetre, kétéltű- és hüllőfaunára és a madárvilágra dolgozza ki. (Esetleges haváriára nem tér ki.) Az alacsonyabb rendű (gerinctelen) állatvilág felmérése egyáltalán nem történt meg. Pedig ők állnak a tápláléklánc alján, felmérésük indokolt lenne!
Alapvető és szükséges lenne ezért legalább az ízeltlábúak, a csigák, a halak és az emlősök vizsgálata is kellő részletességgel és alapossággal különös tekintettel a NATURA 2000 státuszhoz kapcsolódó vagy hazánkban védett vagy fokozottan védett fajok esetében. 
A meglévő hatásleírásokat minimális, nem elégséges terepi felmérés eredményével próbálja alátámasztani. Mindösszesen két terepi nap (egy 2020 júniusában egy 2020 júliusában) véleményünk szerint nem elégséges minden részletet feltáróan az itt élő védett és fokozottan védett fajok, a ramsari és NATURA 2000-es védettségű és az építkezéssel várhatóan közvetlenül, illetve sokrétű, káros hatásaival tágabban érintett terület esetén.
A 171. oldalon említi Tömörd községet. Hogy kerül ebbe a tanulmányba ez a Kőszeg melletti község? A szerző itt vélhetően a Mocsához tartozó Tömörd-pusztára gondolt.

A 180. oldalon a 6.4.3.1. pontban leírtak pontatlanságot mutatnak, hiszen a tervezési területen és közvetlen környezetében nincs üzemelő vasút a leírtakkal ellentétben.

Azon (többször ismételt) állítás, hogy a tó területének nagy része a város által körülvett, annyiban nem igaz, hogy a tó kerületének nagyobb része legfeljebb gyalogos utakkal van körülvéve, mindenféle közmű és közvilágítás kiépítése nélkül.

A tervezési terület növényvilágának bemutatásánál (172. oldal) véleményünk szerint fel lehetett volna tüntetni a növények magyar neveit is, hogy az olvasó dolgát megkönnyítse.
(Fás szárúak: Robinia pseudoacacia – Fehér akác, Celtis occidentalis – Nyugati ostorfa, Hedera helix – Közönséges borostyán, Ulmus minor – Mezei szil, Acer campestre – Mezei juhar, Quercus robur – Kocsányos tölgy, Sambucus nigra – Fekete bodza, Cornus sanguinea – Veresgyűrűs som, Euonymus europaeus – Közönséges kecskerágó, Ligustrum vulgare – Közönséges fagyal, Acer platanoides – Korai juhar
Lágyszárúak: Lolium perenne – Angolperje, Polygonun aviculare – Porcsinkeserűfű, Centaurea pannonica – Magyar imola, Scabiosa ochroleuca – Vajszínű ördögszem, Anchusa officinalis – Orvosi atracél, Ranunculus polyanthemos – Sokvirágú boglárka, Silene otites – Fodrosszirmú sziléne, Arenaria selphyllum - Homokhúr, Berteroa incana – Fehér hamuka, Geranium pusillum - Gólyaorr, Erodium cicutarium – Bürökgémorr, Lotus corniculatus - Szarvaskerep, Cichorium intybus – Mezei katáng, Plantago lanceolata – Lándzsás utifű, Plantago media – Réti utifű, Festuca rupicola – Pusztai csenkesz, Achillea collina – Mezei cickafark, Medicago minima – Apró lucerna, Taraxacum officinale - Gyermekláncfű, Potentilla argentea – Ezüst pimpó, Trifolium repens – Fehér here, Perietaria officinalis – Közönséges falgyom, Stellaria media – Közönséges tyúkhúr, Veronica hederifolia – Borostyánlevelű veronika, Geranium robertianum – Nehézszagú gólyaorr, Chenopodium album – Fehér libatop, Chenopodium hybridum – Pokolvar libaparéj, Amaranthus powelii – Karcsú disznóparéj, Ambrosia artemisiifolia – Ürömlevelű parlagfű, Amaranthus deflexus – Vöröslő disznóparéj)

Megjegyezzük, hogy a felsorolt növények nagyobb része gyógynövény!

A kétéltű-hüllőfauna fejezetnél szerepel, hogy a terület szegényes faunával rendelkezik. A felsorolt hüllő- és kétéltű fajok mindegyike védett, ezt rögzíteni kellett volna (természetvédelmi értékükkel és megóvásuk céljaival és lehetséges eszközeivel együtt, pl. a vízisikló egyedeinek eszmei értéke 25.000 Ft!). Ugyanakkor a Tatai-tavak ramsari területen és az Öreg-tó NATURA 2000 területen ezeknél jóval több, várhatóan hatásviselő faj megtalálható (pl: vöröshasú unka, mocsári teknős – NATURA 2000 jelölő fajok, és még további védett fajok, például vízisikló, rézsikló, erdei sikló). Így azok megjelenése és a terület használata részükről egyáltalán nem kizárható az érintett és hatásterületen, ahogy a felsorolt védett fajok közül is, mint a barna ásóbéka, a fali gyík, a kockás sikló stb. is megjelenhet a területen, ugyanakkor ezt alaposabban meg kellett volna vizsgálni több más, a védett területen előforduló fajjal együtt. Megjegyezzük, hogy a tervezési területen található korábbi lovaglópálya homokos talajszerkezete kiváló tojásrakó területe a hüllőknek.
A tervezett szállodaépület és létesítményei éppen elvágnák a kétéltűek-hüllők életterét a nyirkos-hűvös porhanyóbánya, a homokos gyepterület és a vízpart között.
A területen kialakult lágyszárú növényállomány kedvező hely a sáskaféléknek, melyek pedig a gyíkoknak, de akár a siklóknak is táplálékforrásai. 
Egy NATURA 2000 védettségű, Nemzeti Ökológiai Hálózathoz tartozó, ramsari és helyi védett területnél elvárás lenne a nagyobb részletesség és alaposság! Ez így rendkívül hiányos, számos fontos tételt, szempontot és aktuális folyamatot, jellemzőt nélkülöző, ezért a végleges megállapításokat, véleményünk szerint nem alátámasztó dokumentációról van szó!

Meglátásunk szerint szükséges lenne például az egyébként számos hiányosságot és vitatható megállapítást tartalmazó levegőtisztaság-védelmi és a zajvédelmi fejezetek modellezései alapján rögzíteni és elemezni, hogy mekkora az a hatásterület a védett területeken az élővilág számára, melyet az építkezés, üzemeltetés (esetleges havária) érintenek, hisz vélhetően messze túlnyúlik a közvetlenül érintett telkeken. A dokumentáció azonban itt döntően a közvetlenül a tervezett építkezéssel érintett telekre és annak 50 méteres körzetére terjedt ki. 
Más oldalról: a vizsgálat kizárólag a tervezett épületre és annak 50 méteres körzetére terjed ki, holott meglátásunk szerint egyértelmű, hogy az épületet és telkét önmagában nem lehet vizsgálni, mivel azt meg kellene majd közelíteni közművekkel és feltáró utakkal. Ezek helyigénye jóval távolabbra terjed ki, azonban ezeket a területeket nem vizsgálták (A és B változat). Az A változatnál olyan területek is érintettek lennének, melyek jelenleg semmilyen közművel nem ellátottak (11. 12. útszakaszok területe).
Ehhez kapcsolódik, hogy “A vizsgált terület és környezetének élőhelyei teljes mértékben átalakítottak, másodlagosak.” (300.o.) A tó partján puhafás ligeterdőfoltok és égeresek is vannak! Ezeket is be kellene mutatni, hisz a tópartra és a védett területeire gyakorolt hatásokat vizsgálni kellene! 
Alapvető, és elvárt lett volna, hogy a NATURA 2000 (SPA) kijelölés alapjául szolgáló valamennyi madárfajt ismertesse, ne pedig csak az indoklás nélkül kiemelt fajokat. Konkrétan a kijelölés alapjául szolgáló 36 madárfajból a fejezetben 8-at ismertet (ismeretlen szempontból kiválasztva azokat). A függelékben lévő NATURA 2000 hatásbecslésben további két fajjal együtt összesen tizet mutat be. Fontos lenne ugyanakkor minden fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű faj (például kis lilik, vörösnyakú lúd), illetve minden fokozottan védett faj, amilyen például a területen minden évszakban (szemben a tanulmány állításával!) előforduló, táplálkozó, megpihenő réti sas (ez is fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 1.000.000 Ft!), valamint a vándorsólyom, bölömbika, bakcsó, törpegém stb. helyzetének és az Öreg-tavon megtalálható táplálkozó-, pihenő- és költőhelyeikre gyakorolt hatások (és megelőzésük) részletes és alapos vizsgálata (nemcsak a téli időszakban). A bemutatott kis kárókatonánál jelezni kellett volna, hogy fokozottan védett és költőfaj (természetvédelmi értéke 100.000 Ft) a Tatai-tavak ramsari területen, nem pedig “rendszertelen, ritka átvonuló”.
A vizsgálatok során (tervezett építési terület és közvetlen környezete) megfigyelt, a 189. táblázatban szereplő madárfajok döntő többsége természetvédelmi oltalom alatt áll, ezt minimum jelezni kellett volna a természetvédelmi értékükkel együtt a hatásokról, további védelmük megalapozásáról (a tervezett építkezés kapcsán) nem is szólva! A táblázat hiányos, további védett költőfajok hiányoznak az építési területről és annak hatásterületéről (például harkályok, füzike- és poszátafélék, légykapófélék). A vonulási időben itt megjelenő, táplálkozó, szintén védett madarak is hiányoznak (pl. fenyőrigó, szőlőrigó, meggyvágó, időszakosan csonttollú stb.).  
A 2020. június 22-én nyári időszakban elvégzett egyetlen terepi felmérés nem alkalmas, meglátásunk szerint, az építési és hatásterület költő madárállományának kellő részletességű felmérésére. Azt minimum három vagy négy áprilisi és májusi hajnali és reggeli órákban elvégzett, kellő minőségben kiértékelt felmérés tudná csak megalapozni, hiszen a fajok és revírek csak így lehettek volna jóval pontosabban felmérhetőek.

A madárfauna fejezetnél a szerző azt állítja, hogy az itt fészkelő fajok száma alacsony. A fentiek alapján ezt nem látjuk részletesen alátámasztottnak!

A telepítési tanulmánytervnél is említettük, de itt is megemlítjük, hogy életszerűtlen, hogy a zöldtetős szállodában vendégek örömmel fogják venni, ha pl. a fecskék (vagy esténként a denevérek) az ablakok körül fogják majd a szúnyogokat, legyeket, otthagyva nyomukat a szálloda épületén. Illetve, hogy minden nyílászáróra majd rovarvédő hálót kell tenni, hogy a zöldtetőről ne jussanak be a rovarok az épületbe.

Azt pedig, hogy a fecskék ráfészkeljenek a szálloda épületére, hihetetlennek tartjuk, mint ahogy azt is, hogy a mesterséges, kizárólag nemesített – nem természetes – növényzettel burkolt zöldtetős megoldás bármit is javítana a jelenlegi állapoton.

Az az ajánlás, (30. o.) miszerint “Mivel a Tatai Öreg-tó a vízimadarak számára európai jelentőségű madárvonuló és telelőhely, a zajos munkafolyamatokat a vonulási-telelési időszakban (október-március között) a madarak tavon tartózkodása és be- és kirepülése idején korlátozzuk. Ebben az időszakban a zajjal járó  munkafolyamatokat csak a nappali órákban (8 és 15 óra között) szabad megengedni.” meglátásunk szerint, a fentiek alapján megalapozatlan és elfogadhatatlan.
Az Öreg-tavon és térségében őszi és téli időszakban megpihenő, táplálkozó vízi- (köztük a védett vagy fokozottan védett vadludak, récék, sirályok, bukók, vöcskök, kárókatonák, gémek, kócsagok, parti- és más gázlómadarak stb.), ragadozó- és énekesmadarak nemcsak éjszaka pihennek meg a tavon! A vadludak is ezres, tízezres számban pihennek meg a tavon napközben is, ahogy az 2019 vagy 2020 novemberében és decemberében is megfigyelhető volt, és ahogy erről egyébként a IV. számú mellékletben lévő NATURA 2000 hatásbecslésben is írnak általában! 

Másik idézet: “A beruházás sarkalatos pontja a Tatai Öreg-tó vonuló- és telelő madárfajainak védelme, mivel sem a vizsgált terület növényzete, sem az ott rendszeresen előforduló kétéltű, hüllő vagy madárfajok nem tekinthetők értékesnek. “ (29.o.)  – Először is egy szakértő hogyan állíthat ilyet védett és fokozottan védett fajok és védett területek esetén? Más oldalról, ez az állítás elavult szemléletű, valótlan és nem állja meg a helyét! Mi jelent, hogy értékes? Az ott és a hatásterületen élő, pihenő, táplálkozó nem kellően felmért hüllő- és kétéltűfajok mindegyike és a madárfajok döntő része hazánkban védett vagy fokozottan védett (természetvédelmi oltalom alatt áll)! Emellett ehhez ismerni kellene és fel kellett volna mérni a terület például ízeltlábú, csiga, hal- és emlősfaunáját is beleértve a védett fajokat is! 
Mindezek alapján a hatásokat leíró és értékelő 6.4-es fejezetrészeket nem tartjuk megalapozottnak és elfogadhatónak! Ebből következik, hogy az erre épülő javaslatok sem elfogadhatóak!

Véleményünk az, hogy a szállodaépítés és az ahhoz kapcsolódó közműfejlesztések igenis súlyosan negatív hatással lennének a terület élővilágára.

Előzetes vizsgálati dokumentáció és közérthető összefoglalójának véleményezése – további részek

A 6.5.1.2. alfejezet (182.o.) A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai címmel döntően a Kisalföld egészéről ad áttekintést. Több, tatai szempontból fontos vízzáró (pl. száki agyagmárga), vagy vízvezető réteg hiányzik a bemutatásból és értékelésből.

A felszín alatti vizek és karsztforrások, rendszereik fejezeteinek (pl. 6.5.1.3. alfejezet, 185.o.) irodalmazása hiányos, az újabb vizsgálatok, kutatások eredményei abban nem jelennek meg (például Maller Márton munkái), pedig ezek a térség vízháztartásának jelenlegi dinamikus értelmezésének szempontjából kiemelkedően fontosak lettek volna. 

Általában is jellemző a tanulmányban felhasznált környezet- és természetvédelmi irodalomra, hogy az jóval bővebb és aktuálisabb kellett volna, hogy legyen a kellő megalapozáshoz, a hatások azonosításához és a közelmúltbeli és aktuális változásokat is be kell volna mutatni! Számos szövegközben (időnként pontatlanul) megjelenő irodalom az irodalomjegyzékben (itt például Csepregi A.) nem szerepel és ez fordítva is igaz!

A 199. oldalon említi a 123/1997. évi kormányrendeletet, miszerint:
„13. § (1) A hidrogeológiai védőidomokban és a védőövezetek területén:

a)    tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza;
b)    tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében
ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége,”

Ez utóbbi alapján, mivel az előrevetíthető, hogy a vízkészlet természetes védettsége csökken és a környezet sérülékenysége nő, az épület telepítésének terve ismét jogszabályba ütköző.

A tervezett pinceszint ráadásul a talajvíz mozgását is negatívan befolyásolná, mivel az 3-4 m-en már jelen van, a pinceszint pedig 7,5 m-ig tervezett. Bizonyosan megváltoztatná a talajvíz mozgását és a tóval meglévő összeköttetését.

A 203. oldalon említi a tanulmány a csapadékvízre vonatkozó terveket. A tervezett épület környezetében nincs mesterséges csapadékbefogadó, kizárólag a tó. Hogyan oldanák meg a burkolt felületekről származó csapadékok bevezetését és szükséges tisztítását (például a járművektől származó szénhidrogén-származékoktól) mesterséges befogadóba?

Ha ezt a mennyiséget elvezetnék, nem az eddigi természetes módon szikkadna el a területen, ezzel is befolyásolnák a terület mikroklímáját, vélhetően negatív irányba.

A tanulmány nagy részletességgel foglalkozik modellezéssel (elsősorban zaj és levegő) becsült adatok alapján, de a terület felszín alatti életével igen keveset foglalkozik, kevés a valódi mérés, gyakorlati vizsgálat.

A 208. oldalon a szerző megemlíti, hogy „a térség vízföldtani felépítéséből látható, hogy a vízadó rétegeket igazából semmi sem védi a felszíni szennyezésektől.”
Akkor vajon a tervezési terület drasztikus átalakítása milyen irányba befolyásolná ezt az állapotot? Szerintünk negatív irányba!

A klímavédelmi munkarész (8. fejezet, 210. oldaltól) összetett leírásai és elemzései a klímaváltozás szállodára gyakorolt hatásairól és kivédésükről szólnak döntően! 
Véleményünk szerint e helyett egy környezeti hatásokat feltáró tanulmányban jóval inkább arról kellett volna írni, hogy milyen lesz például az üvegházhatású gázok kibocsátása a létesítmény építése, üzemeltetése során, valamint ezt miképp kívánják megelőzni és csökkenteni (mitigáció), hogyan kívánnak a település és közössége klímavédelmi elképzeléseihez alkalmazkodni (adaptáció). Ezekről azonban nem olvashatunk.
A klímavédelem harmadik pillérét a szemléletformálást (például a leendő szállóvendégek körében) is ki kellett volna dolgozni, mert ilyen nem készült! 
A 222. oldalon említi a helyszín várható adaptációs képességeit. „A művi létesítmények akadályozzák a vizek lefolyását.”
Mind az épület, mind a közművek nyomvonala, mind az új utak kiépítése ezt erősítené, mely nem megengedhető egy egyébkén helyi természetvédelmi területen!

(Megjegyezzük, hogy laboratóriumi vizsgálatokra Debrecennél közelebbi akkreditált laborok is rendelkezésre álltak volna.)

Általános észrevétel még: formai, stilisztikai és szerkesztési szempontból részletesen nem vizsgáltuk a tanulmányokat, ám az jelezhető, hogy számos, a szöveghez és az ábrákhoz kapcsolódó pontatlanság, elgépelés, hiányosság és hiba található az előzetes környezeti vizsgálati dokumentációban.

Mindezt összegezve: egyesületünk, megismerve és véleményezve a fenti dokumentációt, a továbbiakban is határozottan elutasítja a szállodaépítés tervét a megadott tóparti helyszínen és általában is, ha azt természetvédelmi területen, természetvédelmi területet érintve kívánják megvalósítani! Véleményünk szerint a fenti dokumentumok nem zárják ki a környezeti és természeti értékek, védett területek kockáztatását, veszélyeztetését és károsítását!

Összeállította: Oláh András környezetvédelmi mérnök, a Zöld Sziget Kör elnöke,
 Ballabás Gábor, a Zöld Sziget Kör tagja

Tata, 2021. február