TATA KARSZTVIZEIRŐL ÉS AZOK VÉDELMÉRŐL

Beadvány a Tata Város a 2022. évi január havi képviselőtestületi ülésre készített határozattervezet kapcsán

Tisztelt Képviselő Úr/Asszony!

Üdvözöljük, hogy Tata Város Önkormányzata elkészítette ezt a részletes, a város karsztvizeiről és azok védelméről szóló határozattervezetet, továbbá a tervezetben közölt, az egyes, szakmailag erősen vitatható és megdöbbentő beruházásokhoz (Tata Fényes 1-es kút nagy volumenű termelésbe vonása, Tata-Komárom vízvezeték megvalósítása vonatkozásában) kötődő korábbi véleményezéseket! A tervezet számos megállapításával egyet is értünk, néhány esetben azonban kérdések merültek fel bennünk, és úgy látjuk több helyen is kiegészítésre és bővítésre szorul az anyag. Ezeket javaslatok formájában a válaszintézkedésekhez kapcsolódóan az alábbiakban adjuk közre! Javaslataink egy részét már korábbi beadványaink tartalmazták, de most megismételjük ezeket!

A legutóbbi évekre Tata térségében kvázi stabil karsztvíz állapot alakult ki. Ez azt jelenti, hogy átlagos beszivárgási viszonyok, az utóbbi húsz évre jellemző átlagos karsztvíztermelés nagyságrendje mellett, a karsztvízszintekben jelentős változás már nem várható, legfeljebb néhány méteres ingadozás az évi beszivárgástól függően. Tehát a jelenlegi, Tata-Tatabánya térségi, kb. 40-45 000 m3/nap mennyiségű éves karsztvíztermelések mellett közel egyensúlyi állapot alakult ki a térségben.
A jövőbeni vízszintváltozást a beszivárgás, ill. a térségi víztermelés mértéke döntően befolyásolja.”

Az idézet a határozattervezet összegzéséből való (12. o.). A kvázi stabil karsztvíz állapot sajnos megváltozott, a karsztvízszintek csökkenését, a működő karsztforrások hozamainak mérséklődését látjuk, mérjük városszerte most már évek óta tartósan, akár a Tükör-forrást, akár a Kismosót, akár a Fényest, akár a figyelőkutakat tekintjük. 
A beszivárgás és a térségi víztermelés jövőbeli tendenciái esetében az utóbbira egyértelműen nagy ívű tervek készültek Komárom, Tatabánya és Oroszlány ipari parkjainak, létesítményeinek ipari célú vízellátására és annak jelentős növelésére. A komáromi akkumulátorgyárak vízellátására mostanára háromszorosára bővítették a komáromi (koppánymonostori) vízbázis kapacitását (max. 12.000 m3/nap), és a hatóságok engedélyezték (mivel ez nem volt elég a gigantikus vízigényhez) a Tata-Komárom vízvezeték megépítését 10.000 m3/nap maximális kapacitással, miközben Komárom (és egyébként Tata) éves, átlagos vízfogyasztása ennek alig harmada. Ezek a tervek tehát meg is valósultak vagy kivitelezés alatt vannak.

A tatabányai vízaknák (XIV/A. és XV/ C.) maximális kapacitásainak majd duplájára bővítése van most soron, hiszen az ÉDV Zrt. ebben a helyzetben a két vízakna a maximális kapacitásainak 62.000 m3/napos szintjéről 105.000 m3/napos szintjét kívánja elérni közbeszerzési terveik szerint. Ez is a komáromi, tatabányai, oroszlányi ipari vízigények megnövekedése miatt szükséges, hisz a lakossági vízigények változása a térségben nem igényel ilyen óriási léptékű kapacitásbővítést! Ehhez – és bevallottan a komáromi ipari vízigények kielégítéséhez – kívánják még igénybe venni a tatai Fényes-1-es tartalékkutat is további 6000 m3/napos kapacitással, ahol most részletes környezeti vizsgálatok készülnek, vagy kellene, hogy készüljenek.
Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor ezek önmagukban is fenyegethetik a tatai karsztforrások vagy azok egy részének (magasabban fekvő források) létét. De EGYÜTT a karsztba történő beszivárgás elmúlt években már tapasztalható, mérhető és még várható trendszerű csökkenésével az, ami jelzi, hogy mielőbbi határozott beavatkozás-sorozat szükséges úgy önkormányzati, mind hatósági, mind más (például országos döntéshozói) területeken meglátásunk szerint, hisz már a városi mellett szerintünk térségi havária veszélyét jelentheti, ha a legrosszabb forgatókönyvek valósulnak meg!

A határozattervezetben szereplő konkrét intézkedések (lásd alább) véleményünk szerint szükséges, de nem elégséges feltételei a határozott és hatékony válaszintézkedéseknek a térségi és városi karsztvízrendszer védelme vonatkozásában. Éppen ezért a következő javaslatokkal, bővítésekkel kívánunk élni a leírtak kapcsán:

  • a)    „tájékoztatás céljából küldje meg Tata Város területén a karsztvízszint emelkedés okozta feladatok ellátását megalapozó vizsgálatok és szakértői feladatok ellátásának elvégzésére készített tervdokumentációt az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója részére”; javasoljuk, hogy ne csak tájékoztassa, hanem kérje, javasolja hatékony térségi karsztvízvédelmi intézkedések összeállítását a főhatóság (OVF, Országos Vízügyi Főigazgatóság) és a döntéshozók felé és saját hatáskörben történő karsztvízvédelmi intézkedések foganatosítását az ÉDUVIZIG-től (például vízkivételi felülvizsgálatok, vízkivételi korlátok, ellenőrzések foganatosítását, térségi összefüggő elemzések, értékelések készítését);
     
  • b)    „szervezzen konferenciákat az Által-ér Szövetséggel és a Magyar Hidrológiai Társasággal együttműködve Tata aktuális karsztvíz rendszerének teljeskörű megismerése érdekében”. – javaslat szerintünk is fontos, minden szakmailag érintett, tapasztalatokat szerző szervezet és szereplő meghívásával beleértve a helyi civil szervezeteket és a korábbi kutatásokban résztvevő szereplőket is;
     
  • c)    „készíttessen tudományos megalapozottságú tanulmány kötetet Tata karsztvíz rendszerének és felszíni vizeinek, valamint barlangjainak és karsztjelenségeinek a 2020-as évek elején tapasztalható, mérhető állapotáról.” – javaslat szerintünk is fontos, minden szakmailag érintett, tapasztalatokat szerző szervezet és szereplő meghívásával beleértve a helyi civil szervezeteket és a korábbi kutatásokban résztvevő szereplőket is;
     
  • d)    Bővítse, erősítse tovább a meglévő együttműködést a szakmailag érintett felsőoktatási intézményekkel.” Javaslatunk, hogy a nevesített NKE-n túl, a BME alkalmazott víztudományokkal foglalkozó tanszékei, az ELTE TTK meteorológiai, alkalmazott földtani és természetföldrajzi tanszékei, a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai Tanszéke, továbbá a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat utódszervezetének (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) Vízföldtani Osztálya is szerepeljen a nevesítettek közt.
     
  • e)    Javasoljuk az intézkedések kiegészítését a Fényes 1. tartalékkút és a bekötővezeték kapcsán folyó részletes környezeti vizsgálatban való folyamatos és proaktív részvétellel a város karsztforrásainak, helyi fenntartható vízhasználatainak, természeti értékeinek védelmében. 
  • Ez már csak azért is fontos, mert dokumentált méréseink megerősítik, hogy a beruházó kitűzte a még nem engedélyes, elvben környezeti hatásvizsgálati eljárás alatt lévő fényesi bekötővezeték nyomvonalát is!  
     
  • f)    Javasoljuk, hogy a város és vezetése tegyen meg mindent lehetőségei szerint a további városi és térségi karsztvízkivétel-növelési tervek megelőzésére és megakadályozására, különös tekintettel a tatabányai vízaknák kapacitásbővítése vonatkozásában, de ide értve más nagyvolumenű és karsztvízigényes gazdasági fejlesztési terveket is!

Továbbá újfent javasoljuk beadványainkból a következőket:
„Ezek a különféle stádiumban lévő, rendkívül jelentős karsztvízkivétel-növelési tervek véleményünk szerint súlyos veszélyt jelentenek a térség karsztvíz-háztartására és ezen keresztül a tatai karsztforrások létére,
- amennyiben kellő és részletes hidrogeológiai és klímavédelmi modellezések, vizsgálatok, előrejelzések és ezek egységes kiértékelése nem történik meg mielőbb térségi szinten,
- valamint térségi, egységes és átlátható vízkészlet és vízhasználati felmérés (tényadatok) és engedélyezés, szabályozás (beleértve a korlátozásokat is) nem kerül mielőbb megvalósításra a felszín alatti vizek (azon belül kiemelten a karsztvizek), mint (egyre inkább) korlátos természeti erőforrások kapcsán
. Vagyis a tervezett megnövelt ipari célú karsztvízkivételek és a hozzájuk kapcsolódó egyes vízszállítások (pl. Tata-Komárom vízvezeték) véleményünk szerint alapjaiban veszélyeztetik a településfejlesztési koncepció jövőképét és több célját is (…).
(…)
Mindezeken (és a koncepción) túl javasoljuk, hogy az Önkormányzat haladéktalanul kezdje el a felkészülést a jelzett problémakörre és végezzen el méréseket, előrejelzéseket, értékeléseket a rendelkezésre álló monitoring- és adatbázisrendszerekkel. 
Ezentúl alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy önkormányzati oldalról minél több területen és partnerrel hatékony lobbitevékenység kezdődjön a tatai és térségi vizek védelmében, valamint széleskörű kommunikációs és tájékoztatási kampány, mert változatlan tendenciák és tervezetten növekvő vízkivételek mellett fennáll a veszélye a vízszintek további csökkenésének és a visszatért tatai karsztforrások részleges vagy teljes elapadásának.”
 
A MAG Egyesület 2021. november 10-ei beadványa a város polgármesterének, alpolgármestereinek, képviselőinek és jegyzőjéneka településfejlesztési koncepció tervezetéhez
(https://www.facebook.com/MAG-Mi%C3%A9nk-a-Grund-V%C3%A1rosv%C3%A9d%C5%91-Egyes%C3%BClet-Tata-103631628282710/photos/pcb.296688832310321/296681805644357/)

„A környezetvédelem két nagyon fontos és követendő alapelve a megelőzés és az elővigyázatosság. Tudjuk, hogy a tatabányai bányák és vízaknák (és más víztermelések) évtizedekre elapasztották a tatai és térségi forrásokat számos kárt okozva városunkban és térségünkben a XX. század második felében. ELŐZZÜK MEG, hogy ez még egyszer megtörténhessen!
Ha ennyire összetett rendszereket szeretnénk megbolygatni az emberi eredetű klímaváltozás korszakában, és tovább növelni a véges, érzékeny karsztvízkészletekből a kitermelést LEGYÜNK ELŐVIGYÁZATOSABBAK! Előzetesen és alaposan vizsgáljuk meg a várható hatásokat továbbá világosan fogalmazzuk meg, hogy ezt például milyen karsztvízkivételi összes és egyedi termelői korlátokkal, felülvizsgálatokkal, továbbá hatékony szakmai és társadalmi egyeztetésekkel lehessen megtenni! Mindre nagy szükség lenne városi és térségi szinten is!
Szükség van ezekkel kapcsolatban az érintett hatóságoktól kérni illetve javasolni a kivételi korlátok megállapítását, felülvizsgálatát, újak megszabását, azok hatékony ellenőrzését!
Valamint újfent széles körű lobbi és tájékoztatási kampányt javasolunk a kérdés megoldása érdekében helyi és országos szinten!
Mindezek miatt kérjük az önkormányzatot, hogy vegye figyelembe a leírtakat és jóval határozottabban lépjen fel a térségi karsztvíz-készletek és a tatai források valamint ehhez kapcsolódóan a város természeti értékeinek védelmében továbbá a karsztforrásokhoz kapcsolódó fenntartható és kisléptékű helyi fejlesztési elképzelések megvalósíthatóságáért!” 

A MAG Egyesület 2022. január 18-ai nyílt levele a város polgármesterének, alpolgármestereinek, képviselőinek és jegyzőjének 
(https://www.facebook.com/MAG-Mi%C3%A9nk-a-Grund-V%C3%A1rosv%C3%A9d%C5%91-Egyes%C3%BClet-Tata-103631628282710/photos/pcb.335793001733237/335791991733338/ )

Tata, 2022. január 25.

                                                                                  Üdvözlettel:
                             A Miénk a Grund Városvédő Egyesület elnöksége és tagsága nevében
 

 

DZS

 

 

 

 

Dankó Zsolt                      
elnök                            
MAG - Miénk a Grund Városvédő Egyesület

Összeállították: Ballabás Gábor PhD., okl. geográfus és a MAG Egyesület tagjai